Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
A démonok

festéséhez nem volt elég ereje Jókainak. Neki nincs igazi rossz démonja, aminthogy nincs igazán rossz férfihőse sem. A régi akadémikus kritikát, amit Jókairól írtak, hogy a hősei istenek és ördögök, úgy kell módosítanom, hogy a hősei istenek, félistenek és emberek.

Még a démonjai is emberek. A szerelem teszi őket démonokká. A szerelemben élnek-halnak, és ha mozgatják is az embereket vagy a politikát, az csak Jókai zabolátlan fantáziáján múlik: mi ebből nem látunk semmit a regényben, csak elhisszük, mert Jókai mondja. De a démonságnak ez a része fiktív és idealizált démonság.

A bukott lányok azért nem sokat szerepelnek a Jókai regényeiben, mert a zsalugáteres ablakok, amelyeknek miliőjében a történetük játszódik, nem engedik meg a bukást: csak félpillantást engednek az életbe. Mégis el lehet bukni egy leánynak úgy, ha azt az egyedüli módot választja, amely abban a korban lehetséges volt: ha tisztek járnak a házhoz. Plankenhorst Alfonzin is megsiratja. Brazovits Athália is ennek az áldozata. Még a Rab Rábi Fruzsinkája is.

A nemesi kúriákon élő leány nem lehet bukott leány. Ott legfeljebb asszony korában jut hozzá egy kis flörthöz, akkor is legfeljebb ahhoz, hogy szépasszonynak nevezzék, mint Garamvölgyi Corinnát az Új földesúrban. Féldémon és nagyon nehezen lehet belőle, mint például Sátory Katinkából, a Jenőy Kálmán Putifárnéjából vagy a szerencsétlen Lemmingnéből, az egyik szerelem-bolondjából.

Már az nemzetközi féldémonság, amint Falbenheim Pompeia baronessz intrikál össze az Élet komédiásaiban vagy Jo a Rákóczi fiában, vagy Cadalvaira márkinő Egy az Istenben.

Az egyetlen igazi démon talán Cinka Panna, aki Ocskay lelkét elárulja és addig hányja-veti, amíg megtörik a kezében. De ennek a démonnak is vannak mentő körülményei, talán csak sokalakúsága és nagyszerű viszontagságai teszik igazi démonná. Ennek a lelkét is ki akarja békíteni velünk a szelíd Jókai, amikor odaszegezi egy karddal a szerencsétlen Ocskay sírjához.

A démonok lelke nem a komáromi kis kúriában született. És a naivsága mellett is férfias Jókai sohasem érez különösebb szubjektív gyönyörűséget, amolyan rejtett mazohizmust, amikor a démonokat rajzolja. Őt legfeljebb a szerencsétlen tengerszemű Erzsike tudta volna elcsábítani, de már a démonabb démonok aligha.

 

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály