Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
Aki máshoz megy,

mint akit szeret, azt mindig utoléri a végzete. Az ébredező igaz szerelem tönkreteszi az életét, úgy kell a kis hűtlennek, hiszen Jókai példát akart csinálni szívében azoknak a rossz komáromi és kecskeméti lányoknak, akik talán nem szívesen fogadták az udvarlását.

Persze, aki máshoz megy, az gazdag ünnepelt leány. Annak a kérője egyszerű szegény ügyvéd vagy szolgabíró, afféle diákember, a diadalmas vetélytárs pedig, aki elröppenti a szülői háztól, kiöltözött ficsúr, akinek selyem a zsebkendője, millió a pénze, szerencsés járású a kártyája.

Így tölti be a végzetét Decséry Dorothea grófnő, akihez hiába emeli a szemét Jenőy Kálmán, őrizetlen pillanatait meglopja a szülői kényszer és Bálvándy báróhoz kell mennie. Hiába kéri a becsületes fiskális a szegény Henriettet, hiába is kérné a szegény szolgabíró Temetvényi Pálma grófnőt, hiába is emelné Fráter György, a nagyrahivatott diák, a csodaszép Zápolya Borbálára, vagy a másik szegény diák a szép Mikhálra szemét, mikor pályavégzett urak, nagyurak viszik el a gazdagságba a kis szeszélyes kincset. Hiszen még Evilát is elcsábítja a gazdag ajánlat a fekete gyémánt szemeivel. Erzsike pedig, a tengerszemű hölgy, az igazi Jókainak igazi komáromi Erzsikéje csak játszik a szegény diákkal a tánciskolában, hiszen ott van már a diadalmas ficsúr, a szegény Jókai lelkének állandó réme, az a bizonyos fekete bajuszú, az a bizonyos kártyás, aki felé szívesebben röppen az aranymadárka.

De aki máshoz megy, az meg is bánja. És a sors, mint ahogy a regényben illik, összehozza szerelmesével: a szegény diáknak megbántott férfiönérzete megkapja a regény végén az elégtételt. Jenőy Kálmán halálos ágyán kapja meg Dorothea levelét. Fráter György is találkozik még Zápolya Borbálával, Evila a csalóka aranyzuhatagon keresztül is visszaszédül a Berend szénporos karjaiba. A szép Mikhál hosszú tragikumon keresztül jut egykori kedveséhez, a tengerszemű Erzsike pedig éppen gyónni jár az ő Jókaijához, aki a négy férj mellett az igazi férfi volt előtte.

 

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály