Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
Az arisztokraták,

ha már nagyon öregek, atyai gonddal és szeretettel védelmezik a szegény küzdő leányhősöket, mint Bondavári Tibold herceg Evileát, Etelváry Miksa herceg Líviát. Ez valóban hercegi vonás. Az öreg grófok inkább aulikusak, alázatosak, udvariasak, de amellett hidegek, mint Temetvényi Ferdinánd, mint az öreg Decséry Pál, mint a Cinthia grófnő bátyjai.

A fiatal arisztokraták természetesen dandyk és romlottak. Mint Oszkár gróf a Gazdag szegényekben, vagy de l'Aisne Alfréd és Lionel a Lélekidomárban és mint báró Bálvándy, a szegény Jenőy Kálmán szerencsés vetélytársa. A klubokban nőkre, szerelmekre fogadnak. Léhaságokat beszélnek, ami nem tetszik a szelíd Jókainak. Hiszen ő a klubokban csak a maga kis szűk kártyaasztalkáját kereste, ahova félénken húzódott a kíváncsi szemek elől.

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály