Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
A dandy

kedven alakja és maszkja Jókainál az intrikusoknak. Piros arc, kikent fekete bajusz, ügyes társalgó és szívbolondító, nagyszerű kártyás és méghozzá jó családból való fiú a dandy, akinek biztos sikere van a szolid lányos házaknál. Hogyisne, hiszen Jókai kékszemű, szelíd, szőke, magábameredő volt, nem éppen ügyetlen, mert táncolni, festeni, beszélgetni ő is tudott, de csak szolid kis fiúcska lehetett Komáromban és Kecskeméten a Bagotay Mukik, Bálvándy bárók, Hátszeghy Lórántok, Bélteky Ferik és Gyály Pepik mellett. Vannak ezek között a dandyk között arisztokraták is, mint Kárpáthy Abellino vagy Alienor princ, avagy Oszkár gróf a Gazdag szegényekben, de mind olyan, hogy irtózattal gondol rájuk a becsületes és naiv Jókai, hiszen ezekért csak a lányok bolondulnak és talán a rövidlátó mamák, akik nem tudják, hogy a dandy el fogja kártyázni a hozományukat, amint Bálvándy elkártyázta a Decséry Dorothea grófnőjét. Amint Bagotay Muki a szegény kis tengerszemű Erzsikéét. Amint Hátszeghy Lóránt a félénk Henriettéét, amint Lippay a hű Natáliáét, a görög pap féltve kuporgatott ezreseit.

Szegény Jókai, ő hogy is tenne ilyent. Ő megbecsülné a lányt is, sőt hozomány nélkül is elvenné, amint a hősei teszik. Amint Világosi Ilonát elvette Harter Elemér. Amint Rozáliát elvette Tatrangi Dávid, amint Líviával mégis csak egyesült Napóleon öcsém, amint Garamvölgyi Aladár igazán nem hozományért házasodott, aminthogy a kincset és gazdagságot elutasította magától egy-egy gesztussal Berend Iván, Kárpáthy Zoltán, Illavay Ferenc, Adorján Manassé és még sok más.

Hiszen micsoda borzasztó dolog is lehet az, amikor a pénzt odaadják, de a lányt nem adják vele, amint Medea grófnővel tette az anyja, vagy Flamma bárónő tette Dumány Kornéllal a Nincsen ördögben. Ilyenkor Jókai szabadulni igyekszik a pénztől, hogy az asszonyt megszerezze: Lándory csak úgy karonfogja Medeát és elviszi. Dumány pedig el akarja veszteni az egész hozományt.

Jókai, a született férj, így vélekedett a dandykről és az elkártyázott hozományokról.

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály