Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
A fiskális

Szürkébb, de még mindig aktív hősök a fiskálisok is, akik titokzatosan hallgatnak egy ideig, de azután tűzön-vason nyomoznak és megtalálják a bűnöst. Fenyéri a Régi jó táblabírákban, Lévai a Politikai divatokban és Vámhidy a Szegény gazdagokban lassan szövik hálójukat, mint a pók. Becsületesek és szegények. Az egyik pláne önfeláldozásból lett szegénnyé akkor, amikor beütötte öklével a hatalmas Krénffi ajtaját. Titkolódznak is ezek az ügyvédek. A nagy titkolódzás miatt kettőre is megharagszik a felesége, de olyanok, mint a jó Nick Carter, nem árulnak el semmit a nyomozás adataiból, ameddig mindent nem tudnak. Akkor azután ráterítik a vizeslepedőt a közbecsülésben állott gazemberre.

Mert mi sem természetesebb, mint hogy nem egyszerű nyomozásról van szó. A gazemberek végrendelethamisítók, tolvajok, méregkeverők, pénzhamisítók, gyilkosok egyszemélyben, de a világ közbecsüléssel övezik őket. Krénffinek nagy birtoka van és nemsokára az Illésy grófok birtokának hatalmába is jutna. Fertőy is magas polcon ül. Hátszegi Lóránt pedig, a hatalmas földesúr pláne kétalakúságban szenved és Fatia Negra álnév alatt rabolja a vidéket, akárcsak másik kollégája, Vajdár Benjámin, aki Diurbanu álnév alatt hasonlóképpen az erdélyi oláh hegyekbe helyezi regényes működését az Egy az istenben.

A passzív hősök óriási csoportjából alig érdemes egyet-kettőt is említeni. Ezek mind jók, bátrak, igazságosak, önzetlenek egész a megsemmisülésig, az élettel és vagyonnal nem törődők, közben-közben ideál után is szaladgálnak, de ami történik velük, az nem belőlük és általuk történik, sőt sokszor még nem is bennük történik.

Rákóczi fia passzív, mint egy kisdiák. Csak ösztönei emelgetik néha-néha sasfiók-szárnyukat éppen úgy, mint Tanussy Emánuelnél, a szoknyában nevelt kis vitéznél.

A Baradlay-testvérek nagy hazafik, híres verekedők, önfeláldozók, de hőssé közöttük csak az érik, aki a legpasszívabb, a kicsi, az "öreg", a szegény Jenőke.

Kárpáthy Zoltán, a csodagyermek, nemesen és passzívan áll meg az ellene zúduló intrikák viharában. Minden jóra képes, minden nagy dologra hivatott, de semmit sem csinálhat, mert elgondolója nem engedte, hogy úgy megnőjjön ebben a ködös és elméleti világban, mint a három fő ipari hős, a Derblay Fülöpök, akiknek könnyű volt alakítani. Az apósa, Szentirmay Rudolf, az ő Széchenyi-tragikumával szinte csak passzív hős.

Áronffy Lorántot hányja-veti a sors ide-oda, mint a falevelet. Mindenütt jók ők, mindenütt hősök, mindig halni tudnának, sohasem élni, mindenkit szeretnek, csak magukat nem. Íme: a kék szemű, szőke, komáromi gyereknek, az úri családból a forradalom viharaiba tévedt csemetének, a korán asszonyi gyámság alá került szelíd léleknek ilyenek voltak a hősei.

 

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály