Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
A kincskereső

Aktív hős a kincskeresőknek kicsiny, de lelkes csoportja is. Lándory Bertalan és Illavay Ferenc a kincskeresők. Nem tesz semmit, hogy az egyik királyi biztos, a másik meg szolgabíró, mindegyiknek a kezébe kerül egy Európa-szerte grasszáló nemzetközi bandának a kincse, mindegyik megtalálja, természetesen a Felvidéken. Mindegyik elviszi a kincset annak a nőnek, akié.

Aktív hősök, akik szintén nem néznek oda holmi kis nehézségnek. Beszélnek mindenféle nyelven, még tolvajnyelven is. Megfejtenek titkos írásokat, kinyitnak titkos závárokat és voilá: cirkuszi könnyedséggel prezentálják a megtalált vagyont. Hogy jutalmat nem fogadnak el, az csak önként következik becsületes megtalálói mivoltukból és a regény elengedhetetlen romantikájából, hiszen mindkét urat gyöngéd érzelem fűzi a hősnőhöz. Ámde a kincs hálátlan gazdái nem méltányolják a becsületes megtaláló önzetlenségét: Temetvényi Ferdinánd gróf csak úgy elnéz a feje felett Illavay Ferencnek, mint ahogyan del'Aisne márki családja a Lándoryé felett. Valóban nem volna érdemes vesződni ennyit a kincskereséssel, ha a női szív meg nem dobbanna a hősökért. Illavay megmentette az életét is Pálma grófnőnek, de közéjük furakszik a félreértés és nem lehetnek egymáséi. Lándory Tivadar jobban járt, de neki odavágják a talált kincset, hogy itt van, vidd el, de a lányom ittmarad. Csak úgy, mint másfél évtizeddel később Dumány Kornélnak Flamma grófnő, a Nincsen ördögben. Pedig egyiknek sem kell a hozomány. Lándory karonfogja feleségét és elviszi, a Nincsen ördög hőse pedig kénytelen átesni a Derblay Fülöp viszontagságain, amíg megtalálja a feleségét, s hogy később a kincs is az övék lesz, az ugyebár természetes.

 

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály