Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Babits Mihály: Hazám!
Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!
Enyhe dombsor, lankatag magyar föld!
S az a róna túl már a nagy-alföld
szemhatártól, ahol a nap támad.
Röpülj, lelkem, röpüld át hazámat!
Szemhatártól szemhatárig, s ujra
merre emléked, a halk selyempók
vonja szálát, szállj a rónán tulra,
s át hol állnak a bolond sorompók:
és akármit ír a kard a rögre,
lankád mellől el ne bocsásd bérced:
ha hazád volt, az marad örökre,
senkisem biró, csak ahogy érzed!