Nyugat · / · 1924 · / · 1924. 2. szám · / · Figyelő
Morris Rosenfeldnek, a lengyelzsidó proletárköltőnek versei már eddig is fel-felbukkantak folyóiratok versfordításai között. A Juventus kiadó most egy kis kötetre valót hozott ki belőlük Szirmai Rezső lelkes és szeretetteljes fordításában, Peterdi Andor bevezetésével. "A nyomor dalai" tipikus megnyilvánulásai a szocialista költészet hőskorának, annak a költészetnek, amelyben még nem kap kifejezést a dolgozók tisztuló társadalmi és világnézeti öntudata, hanem csak a sorsra eszmélés, a munka monoton robotja, a szolgaság és örömökből kitagadottság melankóliája. Kevés lázadás és elszánás, de annál több rezignált szomorúság, kevés jövőtváró optimizmus, de annál több tehetetlen megnyugvás a munka végzetébe: ez Rosenfeld költészetének érzelmi tartalma. Nincs forradalmi jelentősége éppen ezért a formának sem, amelyben ez az érzelmi tartalom megjelenik. Dalok ezek a versek, a polgári költészet poétikus szóvirágai nélkül, olyan bensőségesek és egyszerűek helyenként, mint a népdalköltés javatermése.
Nehéz feladat volt az illusztrálónak, a fiatal grafikusnak, Kolozsvári Zsigmondnak adekvát stílust találni ezekhez a keresetlenül primitív énekekhez. Célját jól és a modern illusztrálási követelmények szerint oldotta meg, nem a verstémák külsőségeit vitte papírosra, hanem lírai, érzelmi tartalmukat. Érdekes fametszetei egyszerű formákkal, de az egyszerű formák raffinált szintézisével expresszionisztikusan foglalják össze az egyes költemények szubjektív velejét. Vannak még Kolozsvári formafelépítésében kuszáltságok és ki nem alakultságok, de néhány lap, különösen az ötödik és hetedik, már a tisztaság és szuggesztív nagyvonalúság legszebb mértékét is eléri. Azt is meg kell állapítanunk Kolozsvári javára, hogy képességeivel, lendületesebb, erőteljesebb temperamentumával túlmegy Rosenfeld alapjában passzív művészetén.
Nem forradalmi verseket ad ez a kötet, hanem csüggeteg munka-elégiákat. És mégis a mai Magyarország mai munkásmozgalmában megtenné hasznos hivatását. Éppen ezért furcsa dolog ezt a könyvet csak ötszáz bibliofil példányban jelentetni meg. A kis kötet luxus-kiállítása úgyis szinte gúnyolódás a nyomorúság dalaival szemben.