Nyugat · / · 1924 · / · 1924. 2. szám · / · Gyulai Pál kiadatlan levelei

Gyulai Pál kiadatlan levelei
22.

Berlin, július. 17. 856.

Méltóságos Grófné!

Excellenciás Asszonyom.

Excellenciádnak e hó 12-én írt becses sorait b. Eötvös mellézárt levelével együtt vettem. Fogadja Excellenciád hálás köszönetemet azon nem érdemelt figyelemért, mellyel irántam viseltetni méltóztatik. Azonban szabadjon megjegyeznem, hogy Excellenciádhoz írt levelemnek semmi egyéb célja nem volt, mint felvilágosítani Excellenciádat irodalmi helyzetemről. Ezt kötelességemmé tette ama viszony, melyben Tamás gróffal lenni szerencsém van. Nem panasz volt az hát, hanem csak felvilágosítás és mentség. Eléggé megszoktam már elhordani az irodalmi petites misčres-eket s b. Eötvös téved, ha azt hiszi, hogy nekem bizonyos hírlapok nem éppen sikerült gúnyolódásai fájnak, nem pedig az, hogy adott szavamnak, szerződésemnek nem tehetek eleget.

A gróf ő Excellenciája levelét minden pillanatban várom. Mindaddig lehetetlen rendezni dolgainkat s megtenni előkészületeinket. E levél meg nem érkezése aggaszt, annyival inkább, mert a gróf ő Excellenciája Tamás grófnak azt írta, hogy a levelet már útnak indította. Azóta már több nap telt el s a levél még nem érkezik. Azonban Excellenciád levele is nyújt némi felvilágosítást a gróf ő Excellenciája levele és határozatai felől. Tamás gróf aszerint a jövő évet nem Berlinben fogja tölteni, hanem Brüsszel vagy Münchenben, mely két város közt választhat. Ő, mint nekem mondta, Brüsszel mellett fog nyilatkozni. Azért jó előre bátor vagyok Excellenciátokat figyelmeztetni azon okokra, melyek inkább szólnak München, mint Brüsszel mellett s mely okokat éppen nem személyes vágyaim sugallják.

Brüsszel jelenleg a szárazföldi magyar emigráció székhelye. A kormány alkalmasint rossz néven fogja venni, hogy Tamás gróf egy ilyen városban folytatja tanulmányait. Ez olyan kellemetlenség, minek hordereje van. Másfelől a brüsszeli magyar emigrációnak vannak szűkölködő tagjai is, kiktől Tamás gróf nem vonhat meg némi segélyt. Így a költség növekedni fog, holott apadnia kellene, miután Berlinben is több kiadás történt, mint amennyire szükség volt. Emellett Brüsszel nem híres egyetemi város, noha élénk irodalmi, művészeti és parlamentáris élettel bír. Ellenben Münchennek híres egyeteme van s az egyetem épp úgy katolika, mint a brüsszeli, mi figyelmet érdemel, míg irodalmi és művészeti tekintetben Németország egyik legnevezetesebb városa. Igaz, Brüsszel élénkebb, mulatságosabb, de éppen ezért némi tekintetben veszélyesebb is. München csendesebb város, de a felsőbb társaságban bizonyosan itt is olyan jól mulathatna, mint máshol. Egyébiránt szerény véleményem teljességgel nem akar irányt adni Excellenciátok szándékának. Szerencsémnek tartom bárhová követni Tamás grófot s bármely pillanatban válnék is csekély szolgálatom szükségfölöttivé, az viszonyaimra nem hat zavarólag.

Az egyetemi tanfolyam vége felé közeledik s talán még Augusztus 15-e előtt haza indulhatunk. Remélem, hogy Tamás gróf jó bizonyítványokkal fogja megörvendeztetni Excellenciátokat. Mi pénzügyét illeti, az ezelőtt egy héttel rendben volt, de most már újra megbomlott. Nemrég gr. Mikes Benedek és László László utaztak itt át. László Hollandba ment, gr. Mikes pedig Párizsból jött, honnan nekem többször írt, hogy fia mellé egy nevelőt keressek. Szereztem egy derék fiatal embert, kit el is vitt magával. Gr. Mikes ez ügy miatt itt mulatott pár napot s megtekintette az itteni nevezetességeket. Tamás gróf volt vezetője. Ez udvariasság igen szép volt tőle s kár volt, hogy ennél többet is tett. De Tamás gróf sokszor udvariasabb és szívesebb mint kellene. Elhatározta, hogy a "Hotel de Rome"-ban ebédet fog adni vendégeinek. Engem akkor értesített a dologról, mikor az ebéd már meg volt rendelve s így lehetetlen volt megakadályoznom. Az ebéd 25 tallérba került, mit a pénztárból ki kellett fizetnem. Igaz, hogy a vendégek hasonló ebéddel viszonozták szívességét, de az a felesleges kiadást nem enyésztette el. E mellett nem rég egy pár ruhadarabot csináltatott, melyeket könnyen nélkülözhetett volna. E szerint csaknem 50 tallér deficitje lesz elutazásakor.

Bocsássa meg Excellenciád, hogy többször írok kedvetlen hírt, mint ellenkezőt. Valóban lapokat írhatnék Tamás gróf jó szívéről, nemes hajlamairól, ami pedig a magam személyét illeti, semmi panaszom nincs reá, mert sokkal több jóindulattal viseltetik irántam, mint amennyit kívánni jogom van. De a legderekabb fiatal ember sem olyan, hogy mindig csak a helyest tegye. E körülmény engem mindig aggasztott s féltem olyan álmokba ringatni magam s még inkább Excellenciátokat, melyek Tamás grófnak ártottak volna leginkább. Ezer bocsánat nyíltságomért, csak Excellenciátoknak voltam és leszek az, másnak senkinek sem.

Excellenciád kezeit csókolva maradtam mély tisztelettel

Excellenciádnak

alázatos szolgája

Gyula Pál.