Nyugat · / · 1924 · / · 1924. 2. szám · / ·
Méltóságos Gróf Úr!
Excellenciás Uram!
Van szerencsém ide mellékelve megküldeni április havi számadásomat az illető nyugtatványokkal együtt. Csak egyetlen olyan pont van benne, mit szükség felvilágosítanom s az a kaszinói részvény. Mint emlékezhet Excellenciád, a kaszinói részvénydíj első részletének kifizetésekor bővebben írtam volt az egész dologról. Most is ugyanazt vagyok kénytelen tenni, mint akkor, azaz figyelembe venni a dolog kényes oldalát és kifizetni. Ezt annyival inkább merészelem tenni, mert a kaszinónak semmi rossz hatását nem tapasztaltam Tamás grófra nézve, sőt ellenkezőleg. Midőn ő ott van, nyugodt lehet az ember, mert a legjobb társaságban tölti idejét és nem minden szellemi haszon nélkül. Régebben néha ott szokott vacsorázni, s vacsorájára többet költeni, mint ahogy kell, de most azt sem teszi, mert rendesen itthon vacsorázik és 10-15 garasnál soha sem költ többet.
Midőn Excellenciádat a részvénydíj elnézésére kérem, ugyanakkor jelenteni vagyok bátor, hogy jövőben a kezem alatti pénztárból semmi olyan kiadást nem teszek, mire tulajdonképp nem vagyok felszabadítva. Ezt megmondtam Tamás grófnak is, kimutatván számadásomból, milyen elég jókora összeget költöttem a pénztárból olyan dolgokra, melyeket neki kellett volna fizetnie, saját havi pénzéből. Ő megígérte nekem, hogy semmi szükségtelen kiadást nem fog tenni a kezem alatt levő pénztár rovására annyival is inkább, mert pénzügye rendben van. Valóban Tamás gróf pénzügyét a Takácsné által küldött ajándék egészen helyre hozta. A kezem alatti pénztárnak semmivel sem tartozik, ruhával, cipővel s minden egyéb szükségessel bőven el van látva, szóval azon helyzetben van, hogy az Excellenciád által elrendelendő lehúzást havi pénzéből meg nem érzi.
Mint számadásaimból méltóztatik látni Excellenciád, csak 20 th. 10 sgr. 3 pf. maradt a kezem alatt levő pénztárban s jelenleg minden pénz nélkül vagyok. Azért bátor vagyok Excellenciádat kérni, méltóztassék újabb pénzküldeményt indítani útnak, mert az többé alig halasztható. Én igyekezni fogok arra, hogy minél összébb húzzam kiadásainkat, mit eddig is teszek vala, ha nem lett volna néha lehetetlen.
A grófné ő Excellenciája kezeit, kinek holnap szándékozom írni csókolva, s Excellenciád becses válaszát kérve, maradtam mély tisztelettel
Berlin, május 6. 856.
alázatos szolgája
Gyulai Pál