Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 21. szám · / · Pikler J. Gyula: A pénz vásárlóereje és az infláció

Pikler J. Gyula: A pénz vásárlóereje és az infláció [+]
II.

Hogy - az általános nézettel ellentétben [*] - tényleg nem az aranyfedezet vagy az aranytartalom adta meg a háború előtt sem a pénznek (mint ilyennek) a vásárlóerejét és az értékét, azt világosan mutatják még a következő, itt csak röviden felemlíthető jelenségek.

1. Az, hogy pl. Az osztrák-magyar pénz tényleg nem is volt soha arannyal fedezve, amennyiben az O. M. Bank nem volt soha köteles a papírpénzért aranyat adni (a kötelező "készfizetés" sohasem volt tényleg felvéve) és hogy ez mégis semmi befolyással nem volt az O. M. pénz vásárlóereje.

2. Az, hogy az O. M. pénz 2/3 részig volt arannyal "fedezve", míg a német pénz csak 1/3 részig, anélkül, hogy ez a különbség a két pénz értékében a legkevésbé is tett volna különbséget.

3. Az, hogy a német pénz kurzusa a háború első felében, dacára az aranyfedezeti arány (1:3) teljes változatlanságának mégis tetemesen leszállt, amely (a szakirodalomban nagy szerepet játszott) jelenségnek az oka alább következő kifejtésekből (l. A VII. Szakasz 7-ik pontját) ki fog derülni.

4. Az, hogy Brazília pénze a múlt század vége felé 15 éven át volt közismerten minden aranyfedezet és minden aranytartalom nélkül és hogy ennek dacára ennek a pénznek mégis teljes és stabil belföldi vásárlóereje és stabil kurzusa is volt, eddig rejtély volt az irodalomban (és aminek a magyarázata az alább következendőkből szintén ki fog derülni) és végül

5. Az, hogy most, a háború után, Svédországban, Spanyolországban és Amerikában olyan pénzinfláció (pénzértékcsökkenés illetve általános áru-áremelkedés) állt be az aranynak az odaözönlése és pénzzé való kiveretése folytán, tehát nem is arannyal fedezett, hanem egyenesen aranyból álló pénzben, tehát az aranyfedezeti aránynak nem a csökkenésével, hanem ellenkezőleg a növekedésével, hogy az illető kormányok kénytelenek voltak beszüntetni az aranynak pénzzé való kiveretését (az u. n. "Szabad veretést") és evvel tulajdonképpen és lényegében magát az aranyvaluta rendszert is.

[+] A Magyar Közgazdasági Társaságban 1923. Április 19-én tartott (1923. május 17-én megvitatott) előadás összefoglalása.

[*] Az ún. "antimetallista" iskola elenyésző minoritást képez és azt lehet mondani, hogy ez a minoritás eddig kielégítő pénzteóriát nem nyújtott. Jegybanktörvény javaslatot pedig - éppen kielégítő elméleti alap hiányában - egyáltalán nem terjesztett elő.