Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 20. szám

Árkádia

(Írják: a Nyugat munkatársai.)

"Csokonai síriratára nézve Kazinczynak az volt a véleménye, hogy a sírkőre név és dátum után csak ez az egy mondás vésessék:

Árkádiában éltem én is.

ami annyit jelent: "Művész valék, s boldogul éltem a művészi szép élet szférájában." A debreceni írók azonban felháborodtak ezen a sírfeliraton. Ők t.i. azt olvasták Calepinusból, hogy Árkádia földje igen derék marhalegelő, kivált - szamaraknak."

(A magyar irodalom történetéből.)

Napkelet. Egy irodalmi folyóiratunk legújabb számának vezércikkében olvassuk "Be kell végre látni, hogy nem elég irredenta szólamokban kibúsulni a nemzeti fájdalmat rá kell eszmélni, hogy mialatt politikai integritásról álmodozunk, elvész kulturális integritásunk."

Mi vall ebben a helyes és józan intésben Árkádiára? Az, hogy a revü, melyben megjelent, éppen az a revü, mely

1. Irredenta jelszavakkal alakult, és

2. Az új magyar szellem legnagyobb értékeiről egyáltalán nem, vagy csak ellenséges hangon vesz tudomást.

Micsoda kulturális integritás az, amelyből Adyt lenyesik?

-

Az irodalom története. Kíváncsi vagyok Pintér tanár úr véleményére Csokonairól. Azt olvasom, hogy "Cs. Nemcsak a bornak s szerelemnek volt a dalosa, hanem a filozófiai irányú elégia- és ódaköltést is nagy tehetséggel művelte".

Akarom tudni, mit mond Berzsenyiről? Ezt: "Tagadhatatlan, hogy ódáinak javarésze Horatiusra emlékeztet... Jelentékeny részüket csak a nyelv és szellem teszi magyarrá." Ez a tagadhatatlan, ez a csak... S mi még valamikor elégedetlenek voltunk Beöthy Zsolt frázisaival... Mit mondhatnak a mai fiatalok?

-

Az irodalom elmélete. Ez is mulatságos tudomány Árkádiában. Felnyitok egy könyvet, melynek címe: Bevezetés az irodalomtudományba. Az irodalmi hatásokról van szó:

"Mindenek előtt a hatás létrejöttét csak úgy foghatjuk fel, hogy a hatás forrásában és elfogadójában bizonyos hasonlóságot teszünk fel, kell, hogy alkatrészeik közt bizonyos közösség, találkozás, egyezés legyen:

A (a+b+c+d) ---) B (a+b+e+f)

Ez azt jelenti, hogy A azért hat B-re, mivel alkotó tényezőik közt a és d azonosak..." Ez nem vicc. A könyvet Tolnai Vilmos írta.

-

Talajtalanság. Talán igaza is van Sik Sándornak a Kiss József talajtalanságáról: sokan vannak ma talajvesztettek. De mi még mindig jobban szeretjük a szélbenhányt virág talajtalanságát, - noha a szélbehányt virág megsápad, - mint a festett karó mindig és mindenütt könnyű talajba illeszkedését. A Kiss József küzdelme a talajért mély nosztalgia és fájó küzdelem - a Sik Sándor tetszelgése új és könnyen szerzett talajában maga a legnagyobb talajtalanság bizonyítványa. Mi (akik tehetséges embernek tartjuk Sik Sándort) csak azt kívánhatjuk: bár új gyökérverésének erőfeszítése épp oly fájdalmas és őszinte lenne, mint a Kiss József talajtalanságának nosztalgiája!