Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 14. szám · / · Gyulai Pál kiadatlan levelei (IV.)

Gyulai Pál kiadatlan levelei (IV.)
11.

Gr. Nádasdy Lipóthoz és nejéhez,

Gr. Forray Júliához

Páris, mart. 26. 856.

Méltóságos Gróf Úr!

Excelletiás Uram!

Két nap óta vagyunk Párizsban. Útlevelünk miatt eddig semmi baj nem ért bennünket s úgy látjuk, hogy ezután sem fog. Ezért alkalmasint fölösleges lesz a Pestről küldendő útlevél. Az utat Berlinből idáig 28 óra alatt tettük meg, mert 22-én (fönt ceruzával kijavítva 23-án) ültünk föl Berlinben gőzkocsira és 23-án este 11 órakor Párizsban voltunk. Ha még egyszer oly álmosak lettünk volna is, föl kelle ébredni a nagy zaj és mozgalomra, mi e városban uralkodik. Míg a vámhivatalnál megvizsgálták poggyászainkat, addig a bérkocsinkat elkapkodták előlünk a többi utasok. Omnibuszra ültünk föl, melyet csakhamar nagy kiabálások közt megállították. "Uram - kiáltott be omnibuszunk ablakán egy más omnibusz kocsisa - lovam kidőlvén, nem mehetek tovább, kérem, szíveskedjenek néhány nőnek helyet adni, kiket nem vihetek tovább". Erre néhány férfi kiszállott. Azt gondoltuk, hogy nekünk is ki kell szállnunk. Szerencsére nem volt szükség lovagiasságunkra. Anélkül is jutott valahogy hely a felülő nőknek, kik egy félóra alatt annyit fecsegtek és nevettek, mennyit Berlinben négy hónap alatt sem hallottunk.

A "Hotel de Etrangers"-be - Rue Vivienne 3. Szállottunk. A szállodába leginkább angolok szoktak szállani a középosztályból. Nem tartozik az első szállodák közé, de elég kényelmes, tiszta és jutányos, amellett nincs messze a Palais-Royal, Louvre és Tuileriestől. Tamás gróf szobájának díja egy napra 5 frank, az enyém 3 fr. Table d'hotenál ebédelünk és kettőnk ebédje kerül naponként 8 frankba. Ugyanitt reggelizünk egy-egy 1 frank 50 centime-ért. Tehát naponként kosztra, szállásra költünk 19 frankot. Azonban Tamás gróf kávén kívül még sültet is reggelizvén és vacsorázván is, az egész összeg fölmegy naponként 24-25 frankra. Tamás gróf egyébiránt keveset költ. Idejöttünkkor átadtam neki 100 frankot s ma délig csak 35 frankot költött, miből 26 frank színházi költség mindkettőnk részére. Általában legkisebb hajlamot sem mutat arra, hogy itt bárminő kihágást is elkövessen. E tekintetben Excellentiád tökéletesen meg lehet nyugodva. Valóban magaviselete a legpéldásabb. Én ugyan eljövetelünkkor sem tartottam semmi rossztól, de ennyit Párizsban egy ily ifjú embertől nem reméllettem.

Szóval egész párisi kirándulásunk a legjobban fog kiütni. Természetesen, hogy a költség jóval több lesz, mintha Kielbe, vagy Koppenhágába volna, s bár eléggé meghúzódva élünk, mégis sokat kell kiadnunk. Berlintől Párisig a vasúti költség, reggelit, ebédet s más apróságot beleszámítva, csaknem 80 tallérba került. A második helyen akartunk utazni, de a berlini indóházon Tamás gróf főrangú ismerősökre akadván, első helyre kellett jegyet vennünk, annyival inkább, mert a vonat gyors volt s az ilyeneken csak két hely van. A visszajövet talán kevesebbe fog kerülni. Itt a szállás, koszt mellett a bérkocsi, színház, kalauz költsége fölmegy naponként hol 20, hol 25 frankra, mi 10 nap alatt 500 frankot tesz, a mi pénzünk szerint 200 p. forintot. A visszajövetet is 8o tallérra számítva, egész kirándulásunk a mi pénzünk szerint bele fog kerülni 430 p. forintba s így közel 300 tallérba. Ennél többet nem költünk s meglehet kevesebbet. Ebből még lehúzandó lesz most havi kosztpénz-maradékunk s a jövő hónapinak egy része. Nem tudom, sokallni fogja-e ezt Excellentiád, de amint méltóztatik látni, sem kosztra, sem szállásra nem költünk sokat s az ezen kívüli költségek, a bérkocsi, színház, kalauz és borravalók, nélkülözhetetlenek, ha látni akarunk valamit.

Mint múlt levelemben is írtam, Tamás grófnak a kezem alatti pénzből nem előlegezhetek, mert bajos a rendkívüli esetekre minden pénz nélkül maradni. Méltóztassék tehát Excellentiád e célra Tamás grófnak ide küldeni annyit, amennyit jónak lát. Itt a ruha szebb is, olcsóbb is mint Berlinben s e szerint Tamás gróf kívánsága igen helyes. Mi tíz napot szándékozunk itt mulatni, a pénz addig elérkezhet s Tamás gróf utolsó napokban megteheti a bevásárlást.

Itteni mulatásunkról s általában Párizsról nem tudok írni. Sokkal szebb az, mint képzeltük s napestig a bámulatba úgy kifáradunk, mintha egésznap dolgoztunk volna. Ma néztük meg a Louvret. Annyi művészeti kincs van itt, hogy nem tanulmányozásukra, csak nyugodt élvezetükre napok kellenének. Tamás gróf annyira kifáradt, hogy nem képes ma levelet írni Excellentiádnak s rám bízta kifejezni üdvözletét és köszönetét. Egyébiránt ő igen egészséges, az úton nem volt semmi baja, s reméljük, hogy visszamenet sem lesz.

Éppen csengetnek ebédre, mi itt félhatra szokott esni. Egy egész sereg angol növendékleánnyal szoktunk ebédelni, kik nevelőjükkel Párizst látogatták meg nevelésük bevégzéséül. Este az olasz operába megyünk s holnap a Pantheont akarjuk megnézni.

A grófnő ő Excellentiája kezeit csókolva, maradtam mély tisztelettel Excellentiádnak

alázatos szolgája

Gyulai Pál