Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 9. szám · / ·
Méltóságos Grófné!
Excellenciás Asszonyom!
Tegnap este éppen Excellenciádnak akartam írni, hogy folytassam tudósításaimat Tamás gróf tanulmányait illetőleg, midőn Tamás gróf szobámba jövet gyomorbajról kezdett panaszkodni. Noha ő ellenezte, tüstént orvost hívattam, az orvos úgy nyilatkozott, hogy egy kis gyomorrontás az egész, mely egy pár nap alatt elmúlik. Gyógyszert rendelt s megtiltotta Tamás grófnak, hogy azon az este vacsorázzon, hogy másnap a szobából kimenjen s pár napig levesnél és becsináltnál egyebet egyen. Ma már Tamás gróf jobban van s az orvos nyilatkozata szerint, két nap múlva a leckéket is járhatja. E csekély bajnál nagyobb aggodalmat okoz nekem az, hogy azon orvos, kit hivattam, allopatha. A gróf ő Excellenciája ittlétekor dr. Pieckinget ajánlották nekünk, mint egyik legjobb homoepotha orvost. Eddig nem lévén szükségünk orvosra meg sem ismerkedtünk vele. Most hirtelen szükségünk lévén rá, nem tudtuk föltalálni a kénytelen voltunk dr. Kernbachhoz folyamodni, kit ismerünk s ki nem messze lakik tőlünk.
Minthogy nem csak ilyen csekély, de valóban komoly bajok is jöhetnek elő berlini tartózkodásunk folytában, jónak látom Tamás gróffal mielőbb mitől az isten őrizzen - komoly szükségünk lenne rá. Mindenesetre nagyon kívánatos, hogy Tamás grófnak rendes homoepatha orvosa legyen, ki ismervén természetét a csekély bajoknál, a nagyobbakban annyival sikeresebben járhasson el.
Egyébiránt mostanra nézve legyen Excellenciák megnyugodva. Valóban e hírrel nem is alkalmatlankodtam volna Excellenciádnak, ha nem tudom, hogy máskép parancsa ellen cselekszem.
Holnap bővebben fogok írni Excellenciádnak, addig is kezeit csókolva maradtam mély tisztelettel
Excellenciádnak alázatos szolgája
Gyulai Pál
Berlin, febr.21. 856.
(Folyt. köv.)