Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 7. szám · / · Pákozdy Ferenc: Krisztus
Csöndbe, alélva mentem én,
Vittem a nagy, nehéz keresztem,
S remegve néztem én-elém
És az anyám szemét kerestem...
Már gyötrelembe hullt a lelkem
Sírtam a nagy kereszt alatt
S amint borús szemére leltem,
A régi seb mind felfakadt...
Magába volt, kisírva, holtan,
Senkise állt az oldalán,
S felzokogott az árva lelkem,
Két karomat felé emeltem,
Hozzá sírtam: anyám, anyám!
S eléje reszketőn omoltam...