Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 7. szám · / · Pákozdy Ferenc: Krisztus
S eléje mentem félve-halkan,
Az útra elkészültem épp,
S megremegett kezem s az ajkam,
Hogy rám emelte bús szemét...
Tétova szemmel álltam ott,
Valami bennem sírt e csendben
S anyám is összborzadott
És hallgatón nézett el engem...
Talán már régen fájva tudta,
Hogy elmegyek a távol útra
S elvérzek a kereszt alatt...
S alázatos szemem lehunytam
keze fejemre rátapadt
És fáradtan sírtunk magunkban...