Nyugat · / · 1922 · / · 1922. 23. szám · / · FIGYELŐ

BÁLINT ALADÁR: FÁY DEZSŐ GRAFIKAI MŰVEI

Tíz- tizenöt éven át névtelenül dolgozik, remél, küzd, úgyszólván földalatti munkát végez, (honnan meríthette hitét, türelmét?) míg aztán egyszerre kisüt felette az elismerés napja, kiállítást rendez, neve ismertté válik és egyszerre négy könyv [*] dísze, rajza, ékítménye is az ő leleményét, grafikai tehetségét hirdeti. Szóval egy ugrással a dolgok kellős közepébe termett. Meg kell adni, hogy hosszú időn át fokozta magában ennek az elhatározó ugrásnak a lendületét.

Fáy Dezső művei között kétségkívül a Pax vobiscum érdemli meg az elsőbbséget. Keleti Arthur e könyve nemcsak bibliofil természeténél fogva helyezi homloktérbe a grafikai értékeket, a képzőművész közreműködésének e látható jegyeit, hanem ezenfelül módot nyújt arra is, hogy Fáy Dezső képességei a maguk teljes szélességükben kibontakozhassanak. Padovában töltött napjainak visszatérő emlékeit dolgozta fel e könyvében a költő. A lírai elfeledkezés, nosztalgiás sóvárgás érzés-komplexumából plasztikus képek pattantak ki és a költő társául szegődő grafikus művész e képeknek adott fogható valóságot. Több mint ötven kőrajz ékelődik a versszövegbe és valamennyi Padova valamely utcáját, terét, épületét, kertjét idézi vissza. E gyökeresen olasz város lelke, élete lüktet a rajzokban, az ösmerős, kedves zúgok, árkádos utcák, furcsa figurák vágykeltő elevenséggel vonulnak el tekintetünk előtt. Fáy Dezső nem köti le képzelőerőnket, sőt szárnyat, lendítőerőt ád annak. E kőrajzok technikai tekintetben is kifogástalanok; szolid, biztos tudás, bevégzettség jellemzi mindegyiket. A művész fölényes tudása jelentkezik a Tersánszky-regény tollrajzaiban is. Itt más feladat hárult a rajzolóra, az anyag is más, ennek megfelelően másképp alakultak ki az illusztrációk is. Néhány markáns vonással jellemez egy-egy helyzetet. Nem részletez, hanem összefoglal. Grafikus temperamentumát talán még frissebbnek érezzük, mint kőrajzaiban; lehet, hogy szemléletünkben gyökeredzik e hitünk. Ugyanis e rajzok nem kapcsolódnak lokális emlékképekhez, a mindennapos élet nyersanyaga szolgáltatta a grafikus motívumait. Elsőrangú francia és angol rajzolóművészek alkotásaira emlékeztetnek ezek az éles szemmel, fürge kezekkel odavetett tollrajzok. Révész Béla könyvében súlyos szimbólumok tornyosodnak a rajzoló elé. Embereket kellett ábrázolnia, helyzeteket, amelyekben ezer meg ezer ember sorsa, végzete sűrűsödik össze. Minden vonal, minden forma értelmi jelentősége felfokozódott a művész fogalmazásában. Kár, hogy a fametszésre elgondolt rajzoknál a reprodukáló technika kevésbé nemes eszközét alkalmazták, de még így, ebben a formában is kiérzik belőlük a művész szuggesztív ereje, stílusérzése. Kunos Ignác török mesegyűjteményének illusztrációi naturalista szövegkíséretek. A művész dekoratív tehetsége a könyv címlapján bontakozott ki a legszabadabban. Piros és fekete - e két szín meleg muzsika zengésével egyesül a fedélen.

Fáy Dezső sokoldalú tehetség, ki megedződött a hosszú küzdelemben; tudása, éles emberlátása alkalmassá teszi őt a legkülönbözőbb grafikai feladatok megoldására.

 

[*] Pax vobiscum, írta Keleti Arthur, Amicus kiadás, - Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci ifjúsága, Amicus kiadás, - Kunos Ignác: Adakále mesekertje, Athenaeum r.-t. kiadása, - Révész Béla: Negyvenöt miniatűr, Mentor könyvkereskedés.