Nyugat · / · 1922 · / · 1922. 23. szám · / · Zsadányi Henrik: «A ZSIDÓSÁG TÉRFOGLALÁSA MAGYARORSZÁGON »

Zsadányi Henrik: «A ZSIDÓSÁG TÉRFOGLALÁSA MAGYARORSZÁGON »
V.

Hogy ki foglalhat helyet ebben a páholyban - ha a józan ész alfáját veszem elő, arra az eredményre kell jutnom - hogy ezt nem a páholyban ülők érdeke határozza meg, tartozzanak azok akármelyik valláshoz, fajhoz vagy szektához. Hanem nyilván a vezettettek, a nép, a fizikai és szellemi munkát végző milliók érdeke. Ezeknek szempontjából pedig az méltó a vezetésre, akinek munkássága nyomán a legtöbb kultúra kél, vezető tisztét úgy tölti be, hogy tevékenységével fokozatosan a jobb társadalomba jutunk el, abba, amelyikben a termelt árúk elosztása a legegyenletesebb és legigazságosabb.

A vezetett elemek, a milliók ennélfogva csak azt nézhetik, vajon a vezetők munkássága abban az irányban halad-e, hogy a milliók kulturális java gyarapodjék. Jobb ruhát, egészségesebb lakást, magasabb iskolát, több könyvet, biztosabb munkalehetőséget, kevesebb halálozást, magasabb életkort és szélesebb és erősebb alapú békességet jelent-e a vezető - igen vagy nem? Ha igen, akkor alkalmas, hogy a vezető osztályban helyet kapjon, ha nem - alkalmatlan. Úgy gondolom, annál a célkitűzésnél, hogy egészséges és jókedvű emberek lakjanak ebben a hazában, mindenkinek legyen kenyere, nemesen szórakozhassák, ha beteg, orvos álljon mellé s a művészet kincsei gyönyörködtessék - ennél fényesebb nemzeti eszmény nincsen, ez a soviniszta hazafiasság legmagasabb csúcsa.

Nos, Kovács Lajos szót nem ejtett arról, hogy a vezető osztályba betolakodott zsidók e célkitűzés ellen vétettek volna. Nem állította, hogy a zsidó földbirtokos nem műveli elég belterjesen a földjét, a zsidó orvos nem kezeli oly jól a beteget, mint a keresztény társa, a zsidó bankár hitelműveletei ingadozóbbak, a zsidó kereskedő ügyefogyott, a zsidó mérnök házai összedőlnek, a zsidó vasutas kisiklatja a vonatot s egyáltalán a zsidó ész és a zsidó kéz következetesen gátakat rak a tömegeknek arra a jogos igyekezetére, hogy jobb életsort küzdjenek ki maguknak - mindezt nem állította. Így a nép, a vezetett szempontjából nem is kifogásolható, hogy a zsidók ezt vagy azt a vezető állást foglalják el. Ebből tisztán következik, hogy Kovács Lajosnak az a nézete, hogy a zsidóknak a vezető osztályban való térfoglalása nemzeti (népi) szempontból ártalmas - nincsen kellőképpen megokolva. Nézetének csak az a része állhat meg, amely magát az aránytalanul nagy térfoglalást állapítja meg. S megállhat az ebből ésszerűen leszűrhető következtetés is - az, hogy ez az aránytalan térfoglalás a vezető osztály számára ártalmas.