Nyugat · / · 1922 · / · 1922. 13-14. szám
Két főproblémája van a háború utáni most kristályosodó új társadalomnak. Hogyan teremtse meg a múlhatatlan szükséggé vált hipernacionális magasabb egységet, azt a főhatalmi szervet, mely a gazdasági bajokat megszűntesse és a megint kísértő háború árnyékát elűzze: ez az egyik. Hogyan tölthesse be azt a szakadékot, melyet a háború vágott minden országok győztesei: a könnyen sokat keresők és legyőzöttei: a munkájukból megélni nem tudók közé - ez a másik. A két probléma megoldása egy irányban fekszik. Nehéz vajúdások között megszületőben van egy új világ s mi legyötört testünkön érezzük e vajúdás keserű fájdalmait. Ám meg kell lennie, mert egyetlen nemzedék sem kerülheti el sorsát: hogy méhéből szülessen meg az új, s ha a vajúdások korának embere csak kínt és keserűséget él, ez az ő baja: a faj géniusza kegyetlenül és diadalmasan halad előre a maga útján.
• I.
• II.