Nyugat · / · 1922 · / · 1922. 10. szám

Babits Mihály: KIRÁLY GYÖRGY

 
AZ IFJÚ KIRÁLY GYÖRGY

 
KIRÁLY GYÖRGY UTOLSÓ ARCKÉPE

Király György, akit eltemettünk, erős lélek volt egy betegségtől megapadt testben: éles szem, éles szó, élénk mozdulatok, bátorság, figyelem, mindig biztos válasz és kész támadás: mintha az egész ember a megelevenedett Ész pengéje lenne, kitűnő szerszám, oly kitűnő, hogy nem is gondolsz rá... csak művére és vágásaira... eltűnik önnön feladata mögött...

... s mikor eltörik, akkor figyelsz vissza...

... hogy Ember volt és Sors...

... magyar sors, egy új torzó, tragikum... penge, melynek nem neki való közegben kellett dolgozni, barbár keménységeket vágni... áldozat...

... Új Mohács áldozata, egy a sokból, nem az első s nem utolsó a Legjobb Fiak közül, akiket szült és megölt ez a nép:

Mohácsok népe, a magyar!