Nyugat · / · 1922 · / · 1922. 7. szám · / · Pataki József: BÁNK BÁN

Pataki József: BÁNK BÁN
- Szereptanulmány -
III.

Bánk bán színrehozatalának dicsősége eddig Egressy Gábor nevéhez fűződött. Úgy tudtuk, hogy a darabot a félredobott művek közt ő találta meg s jutalomjátéka alkalmával Kolozsvárt 1834. aug. 30-án ő hozta először színre. Most egy napfényre került régi kassai Bánk bán-színlap Egressy elsőségét megcáfolja. E szerint Udvarhelyi Miklós a kolozsvári előadást megelőzőleg Kassán - ugyancsak jutalomjátékára - már 1833. febr. 15-én színrehozta Katona remekét.

Bánk bán további sorsa általánosan ismeretes. A mű, melyet Kassa s Kolozsvár után Debrecenben s Budán is eljátszottak, 1839. március 23-án - tehát jó másfél évvel a megnyitás után - végre a Nemzeti Színházban is színre került; azonban ekkor sem az igazgatóság kezdeményezésére, hanem Egressy Gábor buzgólkodása folytán, aki ez alkalommal is Katona József szomorújátékát választotta jutalomjátékul.

Ettől az időtől kezdve - leszámítva a szabadságharc után következő keserves tíz esztendőt, mely idő alatt a cenzúra ismét elzárta a színpadot a legjobb magyar tragédia elől - Bánk bán állandóan műsoron maradt. Igazi fénykorát azonban a negyvenes években élte, amikor Lendvay és Egressy volt Bánk; Petúr felváltva Egressy, Szentpétery; Tiborcz Bartha; Biberach Fáncsy; Melinda Lendvayné Hivatal Anikó; Gertrúdisz pedig Jókainé Laborfalvi Róza.

Ilyen kitűnő szereposztásban aligha látjuk többé Bánk bánt a színpadon!