Nyugat · / · 1922 · / · 1922. 2. szám · / · GELLÉRT OSZKÁR: KÉT VERS, EZSAJÁSSAL
És aznap elveszi az Úr:
Bokáikról a csengetyüket
S a mejjnek ékességeit,
Az arany láncokat, függőket, gyürüket,
A hajtűiket s a tükreik,
A keszkenőket, a remek csizmákat,
A vékony gyolcsokat, a szoros ruhákat,
Aznap mind elveszi az Úr.
S fátyluk se marad, hogy az arcukra kössék.
És lészen a fodorhaj helyében kopaszság,
És lészen a szoros ruha helyében szoros zsák,
És a drága illat helyében büdösség.
S mikor a bálterembe bekéklik a reggel:
Úgy álltok ott majd:
Megmeztelenítve szemérmeitekkel!