Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 21. szám · / · Szabó Lőrinc: Versek
A fák kezei égbe kulcsolódtak
s minden tárgy kezdte már felölteni
éjszakai alakját... Ritkuló
lombok alatt jártunk és észrevettem:
másként szeretjük egymást, mint ahogy
tavasszal megfogadtuk. Ujjaid
tegnap remegve kérték kezemet
és ma ijedten futottak előlem.
Ájult izgalom zengett szemeimből,
mely - megzavarta ítéletemet -
az éjszakát emlékeimmel össze-
kuszálta, értelmetlenül... Csak annyit
tudok, hogy eddig nem érzett örömmel
szívtam ajkaid fenyőillatát
s hogy míg világító szemed felütve
rámhajoltál: testvéri csókod égő
arany kardokat mártott ereimbe.