Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 20. szám
Este... Most jösz... Én várlak minden este.
Ha szürkén szárnyat bont az alkonyat
s nő a falon az árnyak lomha teste,
izzó tűz égeti homlokomat...
Este... most jösz... Én várlak minden este.
Halk nesz nekem a szívemre rivall,
este... Most jösz. Én várlak minden este.
Szellő ha éri sóhajtásival
ablakomat ott állok vágyva, lesbe'...
Halk nesz nekem a szívemre rivall.
Száz bolond álom százszor kiszínezte,
ha jösz majd, hogy fogad a kis szobám:
Este. Most jösz. Én várlak minden este...
...Kalap, kabát, boa... és kis topán...
Száz bolond álom százszor kiszínezte...
És minden este várlak hajnalig.
S ha jő a hajnal, alkonyatra lesve
bolond szívem vágyón reménykedik:
este... most jösz. Én várlak minden este,
és minden este várlak hajnalig.
Este. Most jösz. Én várlak minden este.
Tudom: jön még egy sápadt alkonyat.
Akkor jösz majd. Utánad lopva, lesbe'
bús árnyak S itt benn egy halott fogad.
Este. Most jösz Én várlak minden este.