Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 6. szám · / · Figyelő · / · Babits Mihály: Megjegyzések Földessy Ady-könyvére

Babits Mihály: Megjegyzések Földessy Ady-könyvére
10.

Nem mondtam én hogy A Befalazott Diák, akár csak utolsó soraiban is, éppen a Velszi Bárdokhoz hasonlít: hanem csak azt, hogy orthodox és balladaszerű - s az is! Nem ballada (mert nem akarok műfajvitákba ereszkedni) - hanem balladaszerű, képeinél, képzeteinél, hangulatánál fogva - és ez kétségtelen. S éppígy formában is. A Vadat és halat s mi jó falat lehet kivételes sor a Velszi Bárdokban [*] , de nagyon is jellemző sor a ballada-versre: s ezt mindenki jól tudja, aki egyszer forgatta a Perci-gyűjteményt. Nem ismerni meg itt a középrímes anapaestust majdnem oly járatlanságra vall, mint nem érezni az anapaestust az ilyen nagyszerűen zengő - s az előző jambusokhoz teljesen orthodox módon illeszkedő - sorokban. Két lankadt szárnyú héjamadár, vagy: Dúlnak a csókos ütközetek [**]

(amiket ő a régi időmérték szerint skandálhatatlannak tart! Szinte szégyen hogy ilyenekről még beszélni kell!

- De "mérjük fel" - mondja Földessy - a többi négy strófa megfelelő sorát. - Minek "fölmérni"? Bizonyos, hogy az anapaestusok nem tiszták, mindanozáltal a balladasor-jelleg, az anapaestikus váz - a középrím által is kihangsúlyozva - oly tisztán s erősen rajzolódik be a hallásunkba, hogy csak a botfülű pedáns mondhatja, hogy nem anapaestus. Lelke|babona||s árnyak|hona: világosan ugyanaz a ritmus mint: Vén bol|tok alatt||süket|falak [***] ). A többi strófákban több a szabadság: ott az anapaestus rövid szótagjai helyett állnak hosszúak - de a magyarban ahol elég kevés a rövid szótag - a magyarban, ahol pl. az angoloknál, németeknél annyira kedvelt szép, szabad anapaestikus vegyítése a jambusoknak oly ritka és nehéz a rövid szótagok hiánya miatt - ez nem szokatlan szabadság, sokszor szinte kényszerűség, s legpontosabb verselőinknél is előfordul, pl. Aranynál az Ünneprontók vagy a Tetemrehívás anapaestusaiban és daktilusaiban:

Ide a|Jebuzé|us-pofá|dat
Hívnák|haza ő|ket ebéd|jekhez is...
Jőjjön az|anyja||hajadon|húga
Hanem e|tőrt én||adtam ne|ki
Szeme szo|katlan||lángot lö|vell
Kacag és|sír, s fenn villogtat|ja

[*] * Bár nem eltérő a költemény rendes ritmusától, hanem annak kiterjedése.

[**] ** Az utóbbi sor zenéjének megszokottságát az orthodox cenzura is hangsúlyozza. Földessy, mint másutt, itt is a cenzurasémát téveszti össze az ütemsémával. (A modern magyar versben gyakran igen erős a cenzura, kárpótolva az ütemek kevesebb tisztaságáért).

[***] *** Megmutattuk, hogy az első jambus helyett mindig állhat trochaeus: s babona anapaestusnak vége: nem is oly nagy szabadság, amikor a hím-rím az utolsó szótagot különben is megpattantja.