Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 6. szám · / · Figyelő · / · Babits Mihály: Megjegyzések Földessy Ady-könyvére

Babits Mihály: Megjegyzések Földessy Ady-könyvére
2.

"Adyra azt mondani: szimbolista - kevés". Mért kevés? Mert ő "nemcsak olykor-olykor, hanem habitusosan szimbolista"... Hiszen éppen ezért lehet így nevezni. "Olykor-olykor" minden költő szimbolista: "a szimbólum olyan módja a szemléletnek, mely egy élénk költői fantáziának sem idegen" - mondja Földessy is. Ő valahogy úgy gondolkodik, hogy Ady nem szimbolista, több annál - legalább is: misztikus. Csakhogy a misztikus nem több a szimbolistánál, hanem más. Adyra nem lehet úgy mondani misztikus, mint pl. Blake-re. Adynál a szimbólum a fontos annyira, hogy szinte benne él szimbólumaiban, élete is szimbólum lesz, de nem csak szimbólum, hanem mindennél fenségesebb dolog: szimbólum! Ez a szimbolista. A szimbolista-versben maguk a szimbólumok pompáznak, és rajtuk veszik minden figyelem.

A misztikusnál másképp van. Ott a szimbólum csak eszköz: a fontos az, amit a szimbólum jelent. Az élet pedig csak szimbólum, minden fényével és pompájával, nem fontos. A fontos valami, ami az élet mögött van.

Ady semmi esetre sem misztikus.