Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 1. szám
"Mert minden dolognak az ég alatt
Van rendelt ideje:
Ideje van a születésnek
És ideje van a meghalásnak,
Ideje van az ültetésnek
És ideje a kiszaggatásnak.
Ideje van a megölésnek
És ideje a meggyógyitásnak,
Ideje van a rombolásnak
És ideje az új épitésnek.
Ideje van a nagy sírásnak
És ideje van a nevetésnek,
Ideje van a jajgatásnak
És eljön az ideje a szökésnek.
Köveknek elhányattatása,
Köveknek egybegyüjttetése,
Az ég alatt mindenre idő jut,
Ölelgetésre s távozásra.
Keresésre meg elvesztésre,
Megtartásra meg elvetésre.
Ideje van a szaggatásnak
És ideje van az egybevarrásnak.
Ideje van a hallgatásnak,
A hallgatásnak, meg a szólásnak.
Ideje van a szeretésnek
És ideje van a gyűlölségnek.
Ideje van a hadakozásnak
És ideje, ideje a békességnek."
Születik ott, vagy meghal valaki?
Ültetnek ott, vagy szaggatnak tövestül?
Felelj!
Öl-é az ott, vagy éppen orvosol?
Ront-é az ott, vagy épít buzgalommal?
Felelj!
Sír, vagy nevet? Jajgat, vagy szökni kész?
Köveket gyűjt, vagy széjjel-hajigál?
Ölelget-é, vagy búcsuzik örökre?
Felelj!
Keres az ott, vagy elveszt valamit?
Megtart, vagy eldob? Szaggat, vagy összevarr?
Hallgat? beszél? Szeret? gyülöl?
Harcol, vagy ujjong egy békedalon?
Felelj!
Felelj, mit mutat az árnyék a falon.