Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 1. szám
Vasárnap van és süt a nap,
A harangok vidámak.
"- A templomba ma felveszem
Tavalyi szép ruhámat."
Tavalyi álmok illata
S tavalyi dísz van rajta:
Gondtalan régi ünnepek
Háromszínű szalagja.
Magyar fiúk azóta már
Vág tulsó partját járják...
Mosolyog, sóhajt s felveszi
Tavalyi szép ruháját.
Egész város a nagymisén,
Kinek mi az imája,
Idegen zsoldos lesheti,
De csak az Isten látja.
Vasárnap van és süt a nap,
A harangok vidámak
"- Mért nézi úgy mindenki ma
Tavalyi szép ruhámat?"
Nézik mogorva katonák,
Elhúzódnak a népek.
"A háromszínű szalagot
A ruhádról letépjed!"
Ilonka áll, reátekint
És kipirul az arca,
Védőn odateszi kezét
A kis selyemszalagra.
Jön másik is. Ordít reá:
"Le a szalaggal! Érti!"
Emelt fővel felel a lány:
"Nem engedem letépni."
"Fegyvert kézbe!" - A katonák
Vad, részeg szemmel állnak.
"Cél - tűz!" Meg sem mozdul a lány.
Makacs. Mosolygó. Sápadt.
Szegény keze még holtan is
A szalag fölé hajlott.
Vasárnap van és süt a nap,
Ijedtek a harangok.