Nyugat · / · 1919 · / · 1919. 11. szám · / · FIGYELŐ · / · FENYŐ MIKSA: POGÁNY JÓZSEF: NAPÓLEON

FENYŐ MIKSA: POGÁNY JÓZSEF: NAPÓLEON
(Dráma három felvonásban)
II.

Mi ez, mit akart az író? A cselekmény, melyet bizonytalan kézzel összetákolt, minden érdekesség nélkül való, suta. Egy kutyát se lehetne vele kicsalni a kemencéből. Napóleon császár akar lenni. Nyálas szentimentalizmusban azonban megsajnálja önmagát, korzikai tájakra gondol, hol kedvére pihenhetne, írogathatna, talán még drámát is "Pogány" címen - de egy felvonásnyi révedezés után a császárság mellett dönt, az egészért a felelősséget hozzátartozóira hárítva. A cselekménye nem, ez nem tudja indokolni a dráma megírását, még kevésbé előadását. Unalmas és henye jelenetek hosszú sora, vérszegény dialógus, sehol egy mondat, egy szó - oázis a sivatagban, hol az ember felfigyelhetne és áhá mondaná. De talán a főhős alakja, talán egy ötletes antitézis amilyenre eddig még senki sem gondolt, hogy nincsenek hősök, csak emberek vannak. Shaw kontra Caryle, illetőleg Caryle kontra Pogány. Kétségtelen ilyesvalamire gondolt a szerző. Te jámbor néző, mit tudsz te a hősről: te azt hiszed, hogy Vendemiaire tizenharmadika, meg hogy Lodi és Marengo, meg Egyiptom, fehér lován kartácstűzben hídra vágtató vezér, a concordatum és a code civil, és ilyeneket gondolsz. Pedig ha tudnátok: ember a kis olasz nővel, ember emberi ellágyulásokkal, ember a pózokban, ember, kit törpék taszigálnak, ember ki eltévedt szenvedélyei erdejében: ember. Hát hiszen ha ezt tudta volna megcsinálni, ha ez a főalak egy-egy szavából, egy-egy mozdulatából valamennyire kisugározna, hogy mi megállanánk és mondanánk: itt már érdemes veled menni, sorsod fordulása iránt érdeklődni, mert igazán élsz, igazán szenvedsz és - császár vagy proletár - igazán testvérem vagy, akkor embertársaim - hiszen ismertek engem - megbocsátottam volna. De hát ebből a kiszelt és primitívül ráncigált Napóleonból semmi sem fejlődik belülről: az "emberiesítés" egész processzusa egy pár kezdetlegesen és könyvszagúan elgondolt jelenetben csinálódik meg - a "Talma-jelenet, a Paulinával, a Biancával való jelenet és hasonlók "s ami itt szemünk elé kerül, nem ember, nem testvérünk, a nyavalyás.