Nyugat · / · 1919 · / · 1919. 9-10. szám · / · BARTA LAJOS: A SÖTÉT HÁZ*

BARTA LAJOS: A SÖTÉT HÁZ*
Társadalmi rajz egy felvonásban
XV. jelenet

Klingné (divatbáb, a jóléttől puha és csillogó. Nyújtottan beszél): Hol van itt a felügyelő?

Gállfy (magas, kifent-kikent alak, monoklit hord, raccsol): Maga talán a felügyelő?

Felügyelő (hajlong, édeskedik): Kisztihand, kisztihand, méltósága. Szolgálhatok?

Klingné: Verebesi Klingné vagyok, férjem a közgazdasági bank vezérigazgatója. No és az én kis védencem még nincs itt?

Felügyelő: Kisztihand, méltósága, talán éppen ezek?

Klingné (beljebb jön Vicához): Hát maga az a kis peches asszonyka, akit kitettek a lakásból? No de a társadalom azonnal gondoskodott egy magának megfelelő lakásról. Ugye kedves Gállfy?

Gállfy: Minden bizonnyal.

Klingné: Egy perc volt az egész és a társadalom megtette a magáét. Ugye kedves Gállfy?

Gállfy: Egy perc.

Klingné: Én magam is rögtön autóra ültem, hogy megnézzem: jól el van-e intézve ennek a kis peches asszonykának a dolga. Ugye kedves Gállfy?

Gállfy: Úgy van.

Klingné: Ez tehát a lakás? Maga kis peches nő, ugye örül most, hogy a társadalom ilyen jó lakást szerzett magának? Ugye kedves Gállfy?

Gállfy: Bizonyosan.

Klingné: Milyen romantikus, milyen bájosan eredeti itt minden. Ugye kedves Gállfy?

Gállfy: Eredeti.

Klingné: Egy tárcát fogok erről írni a Mercurba. Ugye kedves Gállfy?

Gállfy: Egy tárcát, igen.

Klingné (Vicához): Maga pedig, kis peches asszonyka most már el van látva. És legyen nyugodt kis nő, én és a társadalom továbbra is ott tartjuk maga fölött védőszárnyainkat.

Felügyelő: Ó kisztihand, méltósága!

Klingné: Ugye kedves Gállfy?

Gállfy: Na igen.

Rudi: (lehajtott komor fejjel oda-odanéz.)

Klingné (tíz koronát vesz ki): Itt tehát, minden a legjobb rendben van és a kis peches asszonykát most már nyugodta itt hagyhatjuk. (A pénzt a felügyelőnek adja.) Fogadja jóember!

Felügyelő: Ó kisztihand, kisztihand, méltósága!

Gállfy (egy-egy szivart ad a felügyelőnek és a rendőrnek.)

Felügyelő: Ezerszer köszönöm, kisztihand.

Rendőr (köszönettel szalutál.)

Klingné: Tehát megyünk kedves Gállfy?

Gállfy: Megyünk. (elmennek, a felügyelő és a rendőr illő távolságból tisztelettel kísérik őket.)

(szünet.)

Vica (Rudira néz.)

Rudi: ...És még azt mondja egy ilyen, hogy társadalom.