Nyugat · / · 1919 · / · 1919. 9-10. szám · / · BARTA LAJOS: A SÖTÉT HÁZ*
Inas (jön Rudival a bal ajtón át): Pardon, grácia, a felügyelő ilyenkor valamelyik vendéglőben van. A faktum azonban az, hogy a kedves mamája szegény meghalt.
Rudi: Az ember hazajön három év után... és mit lát itthon... az ember egészen ki van ábrándulva... az embert elönti a keserűség. Bele tudnék harapni az öklömbe.
Inas: Azért ne tessék nagyon szomorkodni.
Rudi: Én olyan rendben hagytam a mutterkát, amikor elmentem... és most... Ha ez csak így megy! Köszönöm szépen!
Inas: Pardon, grácia. A koporsó palota ehhez képest.
Rudi: Az embert elviszik, az anyját meg elpusztítják! És ehhez semmit sem szabad szólni?
Inas: Én is már sokszor gondoltam... A borotvával, amivel borotválkozom...
Rudi: Ne tessék a borotvát!... Azt mondom, ez úgyse mehet így tovább!