Nyugat · / · 1918 · / · 1918. 18. szám · / · Vajda György: Fiatalon meghalt költő utolsó versei

Vajda György: Fiatalon meghalt költő utolsó versei
Biblikus képek

Birok az angyallal

("... egy férfiú küzködék vele egész reggelig."

Mózes I. 32.)

És eljöve, mint Jákobhoz a pusztán,
A szárnyas férfi s harcos öklei
Doboltak rajtam s csordám ökrei
Riadt álmukból tápászkodtak lustán.

A régi bűnök hegghelye gyógyultán
Hittem, hogy nincsenek csak gyöngyei,
Szétporladtak utam göröngyei:
S most küzködök megint magamba hullván.

És szólék bátran szent haragra gyulván:
- "Áldásod add míg hajnalpír borít,
E dőre harc bénára nyomorít.

Meggyőzve ment s fellángolék, mint Vulkán:
- "Szabad hát élnem ujból a jelent?! -"
Az Isten színről-színre megjelent...