Nyugat · / · 1918 · / · 1918. 18. szám · / · Vajda György: Fiatalon meghalt költő utolsó versei

Vajda György: Fiatalon meghalt költő utolsó versei
Új szerelem

Mily kár a csókokért, mik számolatlan
Lelopták gyermekarcom hímporát,
Tivornyás éjek mérge s ápolatlan
Ujjak koptatták szívem bíborát.

És mégis most, hogy lánytavasztól kaptam
Uj hév illatvirágos mámorát,
Nem e csömör, miért ma vádolhattam
A hamvavesztett ifjuság korát:

Egy régi nő (s nyommasztó bűntudat),
Ki mérges pókként fojtó álmot font
És éveimből elrabolt huszat.

Nem rakhatok Szűzemnek tiszta trónt -
(Züllöt hotel-nyugágy csak, s friss huzat),
Míg képe átokként lelkemben ront.