Nyugat · / · 1918 · / · 1918. 12. szám · / · Figyelő

Bálint Aladár: A képzőművészeti szabadiskola első kiállítása

Két évvel ezelőtt alakult párizsi mintára a Képzőművészeti Szabadiskola. Az iskola a kiállítás katalógusának előszava szerint “... nem követel vizsgákat, bizonyítványokat, mert alkalmat akar nyújtani mindenkinek, hogy egyéni képességei szerint, művészi hajlamainak szabad érvényesítésével fejlődhessék"... A növendékek mozgási szabadságát csakugyan nem korlátozzák ebben az iskolában. Megtanítják őket arra, ami fontos, és felesleges dolgok elsajátítására nem szorítanak senkit sem.

Fogékonyságukat nem bénították meg, ellenben megtanították őket látni és arra, hogy amit láttak, azt őszintén közölni is bírják.

Nem kisebb művészek végezték a tanítványok irányító, oktató munkáját, mint Kernstok, Rippl-Rónai és Vedres.

Az eredmény, amint az első kiállítás anyaga mutatja, ennek megfelelő. Természetesen kialakult, kész művészek nem szerepelnek a kiállítók sorában, azonban javarészük helyesen irányított, fejlődésre alkalmas tehetséges embernek mutatkozik. Úgy hisszük közülük nem egyet viszont látunk majd néhány esztendő múlva éretten, nagyobb feladatok megoldására hivatottan, a fejlődés magas fokán.

A kiállított anyag túlnyomó része tanulmány. A mester keze nyoma még rajtaérzik majdnem valamennyin, de e karakterisztikum közösségén belül az egyéni látás a kibontakozásban levő friss talentum jegye virul ki számtalan változatban.

Nem szívesen említünk neveket - kezdő emberekről van szó, kik többé-kevésbé még a tanítómester fensőbbségének morális hatása alatt állanak, de néhány név kikívánkozik a tömegméltatás általánosító ítélete alól. A festői pályára indulók között határozott tehetségnek mutatkozik Szilágyi Jolán, Nyerges János, Goszthonyi Mária, Arany Margit és Novotny Róbert. Nyerges János színes tájképei kifinomult színérzésről tanúskodó apróságok. Szilágyi Jolán máris kitűnő rajzoló. Néhány markáns vonallal értelmesen össze tudja foglalni a test formáit, a mozgás irányát, lendületét. Rajzoló tehetsége egy nagyon jól megfestett erdei részletében is szerencsésen érvényesül. Goszthonyi Mária tónusos rajzain, szétporló árnyalatok foglalják egybe a formákat, a színek mélységét, a matéria súlyát.

Külön fejezet illeti meg az iskola szobrásznövendékeinek kiállított anyagát. E tanulmányoknál még szembeötlőbb a vezető mester irányításának eredményessége, mint a festő növendékek munkáinál. E plasztikai munkákban csupán nagyobb tömegek a mozgás, elhelyezkedés funkcióira lényeges formák lelhetők fel, a részletezést, az átmenetek, összekötő formák kiemelését teljesen mellőzték a tervezők. Erőteljes jól felépített, talpra állított figurák ezek, életteljesek, noha az arc elmosódott, a hússzövet kidolgozottságára ügyet sem vetettek a növendékek. Kőnig Dezső nevét ki kell hogy emeljük. Ballagi Klára, Móricz Ida, Popper Erzsi munkái is sok jóval biztatnak.