Nyugat · / · 1918 · / · 1918. 2. szám · / · Boross László: Breszt-Litovszk

Boross László: Breszt-Litovszk
IV.

Lloyd George január 7-én az angol munkás-szakszervezetek küldöttei előtt nagy beszédet tartott az angol békefeltételekről. Illetőleg az angol békefeltételekről és óhajokról beszélt, melyek között szabatosan disztingvált. Az óhajokat, melyek magukba foglalják a másodrendű szövetségesi hadicélokat, Lloyd George már csak azért se hallgathatta el, mert tekintetbe kellett vennie azt is, hogy hátha kénytelen lesz a háborút folytatni a szövetségesekkel együtt. De Lloyd George nem ezekre a frázisokra tette a hangsúlyt, - sőt azáltal, hogy az eddig Angliában elhangzott összes hadikívánságokat egységes koncepcióba és rangsorba vonultatta: ügyesen törekedett arra, hogy sok ilyen kívánság élét letörje. Az olasz egyesítési kívánságokat, melyekre súlyt helyez, nem határozta meg, ellenben egy szava sincs Albániáról, itt tág tér nyílik az egyezkedésre. Jelzi, hogy az orosz különbéke Anglia számára elintézne sok kötelezettséget, itt tere nyílik német kárpótlásoknak. Idetartozik az is, hogy Anglia nincs kötve már Konstantinápolyt és Thráciát illetőleg, bár Lloyd George különben rezervált a török kérdésben, melyre vonatkozó politikája hozzásimul a Gladstoneéhoz. Az elszászi kérdést Lloyd George elasztikusan kezeli, elszászi nehézségek applanálásához rendelkezésre áll a függőben hagyott gyarmat kérdés. Hogy mik az oláhok jogosult igényei, ennek eldöntését Lloyd George a béke-kongresszusra bízza, de amint nem akar beavatkozni a német belügyekbe, bizonyára még kevésbé akar Ausztria és Magyarországéiba, hisz kívánja, hogy Ausztria-Magyarország az európai egyensúly számára fontos hivatást teljesítsen a jövőben is. Egyébként a népek önrendelkezési jogának pontos stipulálása nyilván a nemzetközi békeszövetségi általános konferenciára tartozik, viszont Lloyd Georgeról nem tehető fel, hogy január 7-én az általános konferencia prelúdiumát akarta elmondani...

Értelmezik a Lloyd George beszédét úgy is, hogy egyáltalán nem akarta előbbre vinni a békét. A berlini sajtó imperialisztikusnak minősíti. A Vossische Zeitung fél, hogy Lloyd George békeajánlata német hivatalos körökben komoly benyomást tehet. Ugyanez a Vossische Zeitung néhány nap előtt Kühlmannt Breszt-Litovszkból vissza akarta hívatni: vajon azért akarta visszahívatni, mert féltette a Kühlmann programjától Trockyt, - vagy azért, mert előrelátta, hogy mennél többet kap Kühlmann az oroszoktól, annál könnyebb lesz megegyeznie Lloyd George-al. Lloyd George január 7-i beszéde mindenesetre összhangba hozható Kühlmann és Czerninjan 9-i Breszt-Litovszki fejtegetéseivel. Közben elutazott Pétervárról Buchanan.

Wilson január 9-i üzenetében nem olyan céltudatos mint Lloyd George. Wilson visszavonul a doktriner igazságok sáncaiba, melyekről azt hiszi, hogy előbb-utóbb úgyis érvényesülni fognak és tárgyai lesznek az általános konferenciának, amely előtt ő már úgyis aligha jut szóhoz. Emellett biztatja az oroszokat persze azon esetre, ha nem kötnek különbékét. Ez a biztatás helyes a kelet-ázsiai politika szempontjából, - egyébként csak az általános konferencián lehet aktuális.