Nyugat · / · 1918 · / · 1918. 2. szám · / · Boross László: Breszt-Litovszk
A maximalisták karácsony felé tárgyalni kezdtek Oroszország nevében a központi szövetséges megbízottakkal Brest-Litovszkban a békéről - körülbelül azon az alapon, hogy sem hatalmi kérdések, sem területi kérdések nem fontosak számukra, Oroszország boldogulása nem ezeken múlik, hanem az orosz forradalom eszméin, ezek az eszmék a maximalista eszmék és diadaluk lesz, ha szárnyukon száll az emberekhez a béke. Ha valamely központi hatalom még nincs ily előrehaladott állásponton és erejét hatalmi igényekre pazarolja, melyektől semmi reális haszon nem függ: a maximalisták fölényesen sajnálják ezt a hatalmat, de a béke diadalát nem fogják emiatt kockára tenni, hanem nagylelkűek lesznek.
Annyi bizonyos, hogy ilyen alapon még sohasem tárgyaltak békéről. Bizonyos másrészt az is, hogy ilyen alap nélkül - már amilyen a maximalistáké - az orosz béke-delegátusok helyzete sokkal nehezebb volna Breszt-Litovszkban - de nem előnyösebb.
A breszt-litovszki békekötés még sem egyszerű. A hatalmi politika és a maximalizmus nem tartoznak annyira heterogén dimenziókba, hogy súrlódás ne lehessen köztük, elvégre súrlódtak - csak egy drasztikus példa ez - a maximalizmus és a cári hatalom is. De breszt-litovszki súrlódások esetében Németországot senki se tilthatja el attól, hogy ne érezze magát abszolút győztesnek Oroszországgal szemben, pláne a német főhadiszálláson, mely éppen Breszt-Litovszk. S a maximalisták erre válaszul csak a forradalom méltóságára hivatkozhatnak, miután szakítottak az entente-al, önállósították Ukrániát és az orosz alkotmányozó gyűlésre nem maximalista, de még csak nem is bolseviki, hanem menseviki szocialista többség került. Ez az alkotmányozó gyűlés ugyan el fogja fogadni nyilván a maximalista békét is, de magukkal a maximalistákkal szemben könyörtelen lesz, ha nem lesz jó a maximalista béke.
A maximalista békemegbízottak úgy remélnek jó békét elérni, hogy