Nyugat · / · 1917 · / · 1917. 13. szám · / · Figyelő

Vedres Márk: Berény Róbert rajzai
(Balázs Béla: A halász és a hold ezüstje bábjátékához.)

E rajzok alapvonásukban nagy művészi ösztönös hajtásokkal rokonok, mert mindég világosan, egyenértékűen tükrözik vissza a művészi elgondolást.

Hosszabb szemlélés után analógiát találunk bennük a rajzművészet kiváló mestereivel. Mint azok, úgy Berény is csak a látott formát, a lényeget keresi.

Biztonsággal rajzolja az emberi testet minden helyzetben, és embert, tárgyat, tájat zárt egységgé foglal össze.

Mindennek, amit elgondol és szemünk elé vetít, van kifejező és meggyőző ereje és ezért a stílképző princípium eredményei közé számíthatjuk e rajzokat.

Képzeljük csak el, mennyi mellékmesterkéléssel felelt volna meg e megbízásnak más rajzoló; holott Berény kizárólag csak a bábjáték cselekményéhez tartozó reális motívumokkal, az adott tárgyakkal, alakokkal és ezek egymáshoz való viszonyával teszi szemünk számára valószínűvé a mese képét.

Nagy szabad mozgás és frissesség van rajzaiban és elevenségükön felül is még egy más titokzatos életet élnek, mint maga a bábjáték, amelyet illusztrált. Berény itt is mint egészen önálló érdekes művész mutatkozott be.