Nyugat · / · 1917 · / · 1917. 13. szám · / · Lányi Sarolta: Napjaim

Lányi Sarolta: Napjaim
IV.

Úgy olvasom multad betűit
el-elzárkózó arcodon
és menekülő szemeidben:

mint tikkasztó bűnös álmot,
mint fekete délibábot,
mint egy távoli tarka mesét,
nem ízlelt mézek édesét;
idegen kertek illatát,
idegen égbolt csillagát,
játékot, miből kimaradtam,
örömet, amit nem én adtam,

szemed nem ismert ragyogását,
mostani lelked ifjú mását,
viharzó vágyad lihegését
fiatalságod szivverését,
másoknak áldozott virágod,
másokkal álmodott világod,
honnan örökre kitagadtál -

fáj minden, amit másnak adtál
ha olvasom múltad betűit
el-elzárkózó arcodon
és menekülő szemeidben.