Nyugat · / · 1917 · / · 1917. 2. szám · / · Benedek Károly: Olaszország, az entente és a béke

Benedek Károly: Olaszország, az entente és a béke
A katolikus sajtó békemunkája.

Mint politikai vezérférfiaik, az egyház sajtója is igen óvatos diplomatikus modorban evezett a háború vizein.

A katolikus sajtópropaganda Olaszországon az utolsó évtizedben hatalmasan kifejlett s végső szervezkedését XV. Benedek modernista pápasága alatt érte el.

Minden nagyvárosnak és minden vidéknek megvan a maga katolikus napilapja, mely a múlt hónapokban újjászervezkedett katolikus központi sajtótröszttel közeli vagy távolabbi vonatkozásban áll. A katolikus sajtótrösztöt pedig (mostani neve tapintatosabban «Unione Editrice Italiana») újjászervezkedése a Vatikánnal igen szoros viszonyba hozta. Az alaptőkében a szentatya több mint három millió lírával van érdekelve személyesen és az izgatók között Gaspari bíboros legbizalmasabb embere ül. Ez a központi sajtótröszt azonban szintén igen diszkréten működik. Meghagyva minden klerikális sajtóorgánum egyéni szabadságát és felfogását, úgyszólván csak a hírszolgálatukat befolyásolja. Nem egyszer megtörténik másodrangú kérdésekben, hogy valamely «világi katolikus» lap heves ellentétbe helyezkedik a hivatalos pápa orgánumnak, az «Osservatore Romano»-nak egyik-másik állításával. Hanem éppen ez a látszólagos divergencia és egymástól való függetlenség a legjobb védőfegyver, nem nyújtva az ellenséges sajtónak sehol sem nyílt támadási vonalat s béketendenciájuk egyre változó többé-kevésbé leplezett alakban, soha forradalmi vagy nyugtalanító formákat nem öltve bukkan fel ma egyik, holnap másik napilap vagy hetiszemle hasábjain. Ilyenkor a többi sietve reprodukálja és tetszése szerint kommentálja a megfelelő cikket, melynek ily módon mindég hosszú visszhangja marad.

Ma don Vercesi, sok éven át bécsi expozitúrája a vatikáni sajtónak, ír a milánói «L'Italia»-ban az osztrák-magyar viszonyokról némely találó és objektív dolgokat; holnap a római «Corriere d'Italia», az időszakos «Momento» s a többi mind reprodukálja, variálja, kommentálja e cikket s jövő héten - mikor az irredentisták már fellélegzettek e kellemetlen intermezzo után - váratlanul a nem katolikus turini «Stampa»-ban ír Frassati szenátor a monarchiáról politikai fejtegetést, melyben don Vercesi adataira támaszkodik, vagy Virginio Gayda ereszti meg a bolognai radikális «Resto del Carlino»-ban szokott névtelen cikkei egyikét, mely megint csak a katolikus békecikkek folytatásának illik be. És a kellemetlen békeargumentumot néhány hét múlva talán a szocialista «Avanti!» «scampoli» c. rovatában leli meg a mit sem sejtő olvasó.

Mert ez másik ereje a katolikus pártmunkának: a többi békepárttal való közeli viszony.