Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 24. szám · / · Figyelő

Bálint Aladár: Ferenczy család kiállítása

Még tizenöt év sem múlt el Ferenczy Károlynak a Nemzeti Szalonban rendezett kiállítása óta. Az új magyar festőművészet egyik legerősebb, legexponáltabb vezéralakját láttuk benne ekkor. Neve program volt, harsonaszó, ígéret, az előretörő fiatalság törekvéseinek igazolása, ő maga pedig csupa erő, kemény férfias akarat, merész eleven tehetség.

Ma, tizenhárom esztendő elmúltával, családjával együtt rendez közös kiállítást Ferenczy Károly, mintegy bizonyságot téve arról, hogy a benne csúcspontra jutott energiák tovább hullámzanak, új kifejezési lehetőségeket keresnek utódaiban, a vérségi kapcsolat megpecsételődik, az artisztikus hajlam e külső látható jeleiben.

Az egykori forradalmár, aki ifjúsága teljében nem tekintve se jobbra, se balra vakmerően tört előre, deresedő fejjel gyermekeit vezető, gyermekeit, kik az öröklött javakkal más és más területen gazdálkodnak.

A legtávolabb vezet leánya, Ferenczy Noémi útja, aki a középkori várkisasszonyok áhítatos érzéseivel nagy fali szőnyegeket sző és a szűzanya a vezérlő patrónája. Az aszkéta hindu mesterek szőnyegeire emlékeztetnek e naiv lélekkel áthatott gobelinek és erejük, egyben fogyatékosságuk is a múltba, a távoli kultúrákhoz való menekülésből következik. A Madonna című szőnyege a legszebb. A tompa színek összecsendülése, a kompozíció zártsága e munkájában a legtökéletesebb és a nem mindennapi feladattal viaskodó művésznő, dekoratív ösztöne, technikai felkészültsége és archaizáló tehetsége itt nyilatkozott meg a legszuggesztívebb, legzavartalanabb bensőséggel.

A teremtés című gobelin ugyancsak kompakt és szerkezetileg jól megoldott darab, de úgy látszik - és ez természetes - hogy a Mária-gobelin líraisága egyéniségéhez közelebb áll, mint az utóbbi szőnyeg epikai tendenciája.

Ikertestvére Ferenczy Béni, mintázófával cserélte fel atyja ecsetjét és az amannak képeiben jelentkező naturalista természetlátástól ugyancsak messzire távolodott. Régi görög terrakották, japán bronzok tanulságait közvetítik legtisztultabb harmóniával a szobrai, míg azok a szobrok, melyek észrevehető módon a reneszánsz és barokk mesterek eredményeire utalnak, kevésbé sikerültek. A duzzadó formák üresek és a robusztus, vaskos tömegek indokolatlanok, nem fűti át azokat belülről kifelé sugárzó, a méreteket, arányokat felfokozó, feszítő erő. Ferenczy Béni művészete a maga egészében absztrakt természetű és ha a szobraiból kiütköző, zavaró idegen elemeket tudatos munkával eltünteti, eredményei igen értékesek lehetnek.

Ferenczy Valér kiindulási pontja egybeesik édesatyja nyolc-tíz év előtti periódusával. Képei gyengén és tökéletlenül tükrözik vissza Ferenczy Károly által túlhaladott törekvéseket. A hitében megrendült Mester tanítványának nehéz sora szakadt reá, nem tudta hova, kihez forduljon, talajvesztetten, tanácstalanul vergődött a körülötte örvénylő művészi forrongás közepette. Mintha mindennek tudatára ébredt volna ő maga is, felhagyott a piktúrával és a grafikához pártolt. Egész sereg rézkarc tanúskodik figyelemreméltó grafikai tehetségéről. Lendületes vonalvezetése, tárgyilagossága, stílusérzése határozottan a képzőművészet ez ágának művelésére predesztinálja őt. Ferenczy Valér pályaváltozása grafikai művészetünk komoly nyeresége.

Ferenczy Károly képei nagyobbára régebbi alkotások. A mester egykori erejének, nagy értékű dokumentumai. Egy kis leány gyengéden vászonra lehelt alakja valósággal kisugárzik a keretből. Zengő meleg kék szín uralkodik egy másik arcképén. A kék és fehér egymásmellé helyezését és színértékük hangsúlyozását Ferenczy fiatalos bravúrral csinálta meg.

Nagy aktja tér nélkül, magára hagyatva lebeg a vásznon.