Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 17. szám · / · Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra drága...
Vegyék úgy kedves olvasók, mintha én magától Nelinszki Nelától hallottam volna nagyjából az itt elmesélteket. Vegyék, hogy ő ezt mondotta nekem valahol:
- Igen, akkor amikor ezt a levelet megtaláltam, el voltam határozva, hogy megölöm magam. De előbb megakartam írni Vigának mindent, mindent ahogy történt. Napokat kínlódtam az írással s végül összetéptem. Aztán hiába, arra sem volt erőm, hogy megváljak az élettől s most inkább azon csodálkozom, mint volt arra, hogy tovább éljek.
Nos, én megírtam helyette s magam részéről még annyit tehetek hozzá, hogy csupán minden gyöngédséggel tudok gondolni e kedves teremtésre... A külsőségek s a többi alak megvázolását bizonyára megkönnyítette, hogy közel öt hónapig tapostam Galícia porát, havát, sarát, egy közös gyalogezred sorai közt.
Ezúttal az Isonzó mellől van még mindig szerencsém Magukat üdvözölhetni, elhihetik, hogy kissé már sokallva is élményekben való gyarapodásom.
Feldpost 85. 916. aug. 25.