Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 11. szám
Hogy zúg, zuhog, árad a nóta
Valamennyi vén fiu torkán
S hogy ölte órákig az orkán
Künn őket a próba-mezőkön.
Magyarok, öregek, nótásak,
Bakák, búsak: dacosan, hősön
Puskaport még alig szagoltak,
De hősök már, mint hősön-holtak.
Így járnak a Végezés ormán
Ezer és ezer évek óta,
Mindig a Halálba loholtak
S el nem hagyta őket a nóta.
Miért?, kiért?, mikor?,: erősön
Állták, mert így rendelteték el
S be, szép ilyen végzetes néppel
Ugyanaznak tudni magunkat.
Ez a regéknek ősi népe
S hősi népe túl minden hősön
Rosszkor jőve s rossz helyre téve
Átugrik Sorsot, Jelent, Voltat.
Fátum és dal népe, ha voltak
Sirok,: te megbirtál a véggel,
Busultál, ütöttél, nótáztál
S halsz és élsz: így rendelteték el.