Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 4. szám · / · Móricz Zsigmond: FANNY HAGYOMÁNYAI

Móricz Zsigmond: FANNY HAGYOMÁNYAI
INTER ARMA
Július 30.

Ez alatt a négy nap alatt 140-150 kilométert tettünk meg.

A lábam fel van dagadva és nem tudom eléggé csodálni azoknak az életerejét, akik, alighogy lefőzés volt, már elővették a kártyát és meglepő összegek fölött disponáltak a szerencse forgandósága szerint.

Én inkább előveszem kedves noteszemet s itt a gyanús szalmán fekve feljegyzem megfigyeléseimet.

Kelet Galícia végtelen síkság, amelyet csak kevés domb szaggat meg. Végtelen termékeny terület, ahol gazdag hozamot nyújt a gabona, s különösen a krumpli. Útjai rendkívül rosszak, bár a katonaság sokban segíteni tud ezen is, egész erdőket irt ki s lefekteti az úttesteken a szálfákat, s azokat mindkét végükön jól leszegezve, ilyenformán járdát épít végig a borzalmas sártengeren. Kimondhatatlan érték van így "befektetve", de mi ez mind azon sok értékhez képest, amely a világháború borzalmai közt veszendőbe megy. Szerfölött csodálkozom társaimon, akik sohasem beszélnek az elmúlt időknek azon emlékeiről, amelyek Lengyelországot a magyar történelemhez fűzték s én magam keveset tudván a dolgokról, csak a gondolat szárnyain kerestem a nagy Báthory Istvánnak emlékét a nagy északi alföldön, ahol a legcsodálatosabb az, hogy olyan vidéken, amely mindenben hasonlít a nagy Magyar Alföldhöz, a legzordonabb tátrai vidékek elegáns fája, a fenyőfa a legdíszesebben tenyészik.