Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 2. szám
(Előadás jogát fenntartja a szerző.)
Szín: A falu közepén, csillagos ég alatt kis parasztház tornáca. Szemközt csukott kamraajtó, oldalt kis kapu, a szögben kukoricahajjal bélelt deszkából rótt "hánykolódó." A szárítón néhány kötés dohány lóg. A szomszéd eresz és a torony holdvilágos árnyékában szűr alatt pipázgat az öreg. Szögletes képű, inas, nyitott bajszú, ormótlan csizmás lába lekonyul a hánykolódóról. Palócul beszélnek.
• 1. Jelenet. (Az öreg, később az asszony.)