Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 22. szám · / · Babits Mihály: Versek, előszavakkal
Pro domo - minden megjegyzés nélkül. Tetszés szerint kommentálható.
Ugy mint a fát, ezer kicsinyek
ráznak, és már a nagy fa remeg.
Ó boldog a dús fa, nem busul:
ha rázzák, drága gyümölcse hull.
Szesznek ma meggyem drága gyümölcs:
Kelyhet ma, versem szent bora, tölts.
Meggybor, pajtások, rajta, kocints:
kicsit fanyar, de egyéb ma nincs.
A hazára az első telt pohárt:
igyunk, ne szóljunk: inni nem árt.
Az emberekre a második,
hogy adjon az isten észt nekik,
Most ezt is szótan, harmadikat,
a kedvesem kisujja miatt!
Hadd áldozom még e poharat
minden gyönyörért ami megmaradt,
jóért és rosszért, ami csak ért,
bántalmakért és bánatokért.
Fanyar nedü, vérizü, nem csoda:
nem véres földből szürte a fa.