Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 18. szám · / · Figyelő
Gyászkeretbe foglalva olvastuk a nevét, úgylátszik mégis igaz, hogy ott veszett. Elnyelte őt is, mint olyan sok fiatal társát a világ legnagyobb temetője - Galícia. Buta orosz golyó fúródott tüdejébe, gyűszűnyi acéldarab oltotta ki életét. Hősök, királyok félistenek élete hunyt ki ezzel az egy lehanyatlással.
Ha más nagy énekes, alakító művész távozik, elárvult szerepeiben továbbsodródik az életrekeltő emlékezete. Marke király alakjából még ma sem hűlt ki teljesen boldogult Ney Dávid életlángja, Mefisztó mögött meg ott rezeg Erdős Richárd elhaló harsogása. Szegény Bihar, aki egyike volt a legnagyobbaknak, még csak ígéret volt, még nem bontakozhatott ki személyisége, stílusa tökéletes tisztaságában. Hiányzott a keret, amelybe ez a súlyos nagyszabású művész elhelyezkedhetett volna, csupán néhány szerep - igaz, hogy a legnagyobb, legnehezebb - kapcsolódik emlékezetéhez. Gurnemanz, monumentális figurája világít majd messze utána, Hans Sachs alakját sokkal pregnánsabban, sokkal nagyobb súllyal idézte fel Feinhals, mintsem Bihar annak élét, egy két este - mert sajnos nem adódott több alkalom arra -, el tudta volna mosni és a maga profilját helyezhette volna a másik helyébe.
De Gurnemanz teljesen ő volt. Csodálatos erőt tudott ömleszteni e hatalmas aggastyán alakjába. Egymaga uralkodott a színpadon, lépése alatt döngött a föld, hangjának harsogása mellett eltörpült minden, ős rengetegek faóriásai hasonlíthatók csak hozzá...
Most mindez csak emlék. Emlék a reménység is, amivé még válhatott volna ez az alig harminc éves fiatal művész. A reménység, a lehetőségek láncolata a sok reá váró és el nem játszott szerep. Wagner hősei, istenei, az egész Wallhala. Alakja, hangja, alakító képessége a legnagyobbra predesztinálták őt, aki maga volt a szerénység.
Mindig mosolygott, mikor harctérre vitték, akkor is.
Kit okoljunk e veszteségért?
Mondjuk talán azt, hogy helyette jobb lett volna, ha odavész tíz Nagy István, vagy Mayer János? Azok halála éppen olyan kár. Minden dolgozó kéz, gondolkodó agy pusztulása vissza nem csinálható veszteség. Talán inkább azoknak kellett volna helyette és a Nagy Istvánok helyett odaveszni, akik az ő pusztulásuk okai, akik részesei e világkatasztrófa felidézésének. De mit használ mindez, szegény Bihart nem támasztja fel többé semmi erő.