Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 15. szám · / · Figyelő

Halász Imre: "Boches"

Hol vették a franciák ezt a gúnyos elnevezést, melyet manapság a németekre olyan általánosan alkalmaznak, hogy az "allemand" szót jóformán kiszorította a közhasználatból?

Kerestem a "boche" szó magyarázatát német és francia lapokban, de eddig sehol sem tudtam ráakadni. Tény, hogy a francia nyelvben e szó "boche", - vagy akár csak ehhez némileg hasonló - elő nem fordul. Másutt kell tehát a szó eredetét keresnünk és pedig minden valószínűség szerint német talajon.

A napokban, kedves kollégák körében, felvetődött a "boche" szó eredetének kérdése, de senki sem tudott rá megfelelni. Nekem lett volna egy ötletem, de mivel az élénk társalgás csakhamar másfelé terelődött, nem álltam elő vele. Azóta még gondolkoztam a dologról s mindinkább megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy helyes nyomon járok. Hadd mondjam el tehát véleményemet.

Nézetem szerint a "boche" azonos a német "Bursch" szóval, vagy pontosabban, nem más, mint a "Bursch" szónak a franciák szája íze szerint való elrontása.

Mielőtt tovább mennék, előre kell bocsátanom magának a német "Bursch" szónak etimológiáját. Mi magyarok közönségesen a Bursch szót egyértelműnek vesszük a magyar "legény" szóval. De e szónak értelme csak a hosszas közhasználat révén kopott idáig. A "Bursch" szó eredeti értelme egészen különleges jelentésű volt. A középkori latinság "bursa" szavából keletkezett. Ez a "bursa" pedig szószerint bőrből készült erszényt jelent, névszerint pedig bizonyos közös erszényt értettek alatta, melyből a jogosult egyének bizonyos csoportja nyert támogatást, esetleg teljes ellátást. Azokat, akik a közös bursából segélyt húztak, "bursales"-nek nevezték. Ezeknek a bursales-ek az intézménye különös jelentőségre jutott a középkori egyetemeken, elsősorban a híres párizsi egyetemen, majd ennek mintájára az összes német egyetemeken. Testületi alapon létesült s testületi joggal felruházott konviktus-féle intézmény lett belőle. Nem akarom itt bővebben fejtegetni ezt a dolgot, csak konstatálom, hogy az intézmény tagjait a "bursales" szó megrövidítésével a németek "bursch"-oknak hívták.

Így keletkezett a bursch szó. Az egyetemeken létezett fentebb érintett intézmény a középkor lehanyatlásával, mint ilyen lassanként megszűnt, - de a "bursch" szó megmaradt, sőt sajátságos feltámadást ért meg a múlt század elején, mikor Napóleon hatalmának letörésével 1815 után Németországban a német nemzeti szellem ébredése megindult, a régi bursch szó Németországban ismét nagy jelentőségre emelkedett. A múlt század második évtizedének nagy szabadságháborúja adta meg a lökést a német viszonyok sok érdekes tünetéhez, melyek közt a német egyetemeken a "Burschensehaftok" megalakulása egyik legérdekesebb. Ezek a Burschenschaftok s ezeknek egyes tagjai, a "Bursch"-ok meglehetős lármás szerepet töltöttek be Németország társadalmi és közéletében 1815-től kezdve évtizedeken keresztül. Egész Németország hemzsegett a burschok-tól, akik nemcsak külön jelvényeik - például sajátságos sapka, kokárda stb., de sőt germán hagyományok szerint megalkotott különös öltözék által lettek feltűnőkké, hanem egyenesen mint az ún. Deutschthümelei tipikus képviselői szerepeltek, akiknek feltűnő viselkedéséhez hozzátartoztak a nagy sörivások, párbajozások, zajos gyűlések, nemritkán rakoncátlan kihágások is.

A finomult társadalmi formaérzékű francia ember, mikor magának a német "etnosz" karikatúráját megrajzolni próbálta, keresve sem találhatott volna jobb mintaképet, mint amilyen ez a germánság kirívó szélsőségeit megtestesítő német "Bursch" volt. Így lett a "Bursch"-ból gúnynév, melynek hangzása nem is valami nagy változással a franciák száján "boche"-sá alakult át. Bursch, Borsch, boche!

Ez, nézetem szerint, a boche szó eredete. Valeat quantum valere potest.