Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 15. szám · / · Somlyó Zoltán: Végzetes verssorok

Somlyó Zoltán: Végzetes verssorok
1.

Az ételedhez én adtam a sót,
az italodhoz én adtam a szomjat.
Az estjeidhez olyan altatót,
amely a mákony ízével dacolhat.

Hangod szárnyára én adtam a szót
s a némaságod én adtam a kéjben...
Én adtam a hazugságot s valót,
az éjt a napban s a napot az éjben.

Bocsáss meg nékem... nem bírtam tovább!
Cipeld magad ruhád sötét uszályát.
A hintó eltaposta bús lovát,
mely hűen vitte hideg északán át.