Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 2. szám · / · TÁBORI POSTA · / · Balázs Béla: MENJ ÉS SZENVEDJ TE IS

A Szilágyságban olvassuk:

Kertész István a Nyugat múlt évi 24. számában elsősorban a következő nótáról számol be:

Kantinosné angyalom,
Nemsokára itt hagyom
A bótját.
Elmúltak a szép napok,
Hazafelé ballagok,
Ballagok,
Hiába híj a század,
Ölelem a babámat
Karomba,
Őrmester úr kapitány
Nem stimmel mán rapportra
Ezután.

Ezt a nótát dalolják a Kertész István riportja szerint a harcoló katonák. És ez a nóta - Kertész vélekedése szerint - ott termett, mint valami vadvirág, a csatatéren. Talán a lövészárokban, talán menetelés közben, talán pihenőben.

Pedig ez a nóta itt termett Zilahon.

Balázs Árpád a szerzője. Szövegét pedig Antal Iván faragta kedves és furcsa lüktetésű ritmusokba.

Legérdekesebb ebben az ügyben az, hogy a nóta már vagy két éves, de a szerző még nem adta ki, hanem egy neves műkedvelő (nem Zilahon) több hangversenyen énekelte már és onnan szóródott el - csak úgy fül után, érzés után - az ország sok tája felé, igazán szájról szájra. Aztán most bakanóta lett belőle. Az aktualitás fölszínre dobta, sőt, ami mindennél több: a nóta szerzőségét a névtelen nép, ez a legmagasabb és legilletékesebb fórum - magának követelte.