Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 1. szám · / · FIGYELŐ
Igen Tisztelt Uram! Őszintén köszönöm a »Nyugat« június16-iki számába a »Hungarians in the American Civil War« című szerény munkámról írt barátságos bírálatát, amelyet egy jó ismerősöm volt szíves megküldeni. A régi amerikai-magyar összeköttetések általam említett két esetéhez Ön egy harmadikat is csatolt: »II. Károly angol király, mikor 1664-ben New York gyarmatot a hollandusoktól visszafoglalta, egy magyar embert, Vésey Vilmost, állított a gyarmat élére. Ez igen kiváló embernek bizonyult. Róla nevezik Vésey utcának ma is New York egyik utcáját. (A Vésey család a Dunántúl ma is létezik.)«
William Vesey állítólagos magyar eredetéről már más folyóiratban is olvastam (Földrajzi Közlemények, 1893. március, II-ik füzet, Dr. Márki Sándor értekezése), s ugyanonnan tudtam meg, hogy e történet forrása a »Vasárnapi Újság«, amelyben (1879, 608) a következő cikk jelent meg:
»Magyar nevű utca New Yorkban. Egy hazánkfia írja, hogy New York egyik előkelő utcájának Vésey Street lévén a neve, eszébe jutott, hogy Vésey nevű család van Magyarországon, s kutatott az utca elnevezésének eredete után. Arra az eredményre jutott, hogy az utca neve már a múlt században is, még Washington szabadságharca előtt, Vésey Street volt, Vésey William emlékére, akiről annyit tudott meg, hogy 1663-ban az angol király küldte New York kolónia (most állam) kormányzójául, és hogy Vésey William kormányzó, az akkori szokás ellenére, a nép és szabadságnak barátja és a polgárság pártolója volt, miért 1689-ben történt halála után a városnak akkori legszebb utcája róla neveztetett el.«
New Yorki hazánkfia értesülése azonban teljesen alaptalan, mert Vésey nevű kormányzója New Yorknak sohasem volt. A Vesey Street-et (kiejtése: Vízi) tényleg William Vesy emlékére nevezték el. De ez a Vesey angol családból származott volt, 1674-ben Baintree-ben (Massachusetts gyarmat) született és 1746-ban halt mag. Nem volt kormányzó, hanem pap, meg pedig az azóta országos hírűvé lett Trinity Church lelkésze, amely egyházközség virágzásának alapját ő vetette meg. (Appleton's Cyclopedia of American Biography.)
Ha Véseyről eszerint le is kell mondanunk, akadtam helyette egy másik 17-ik századbeli amerikai magyarra, aki - mint az igazi Vesey - szintén pap volt.
Ismeretes, hogy Penn Vilmos, az angol Barátok Társaságának, vagy kvékereknek, egyik vezére, Amerikában »szent kísérletként« gyarmatot alapított, amelyet róla Pennsylvaniának neveztek el. Penn összeköttetésben állt a kvékerekkel rokon felfogású német pietistákkal és mennonitákkal, és menedékhelyet ajánlott föl nekik az új tartományban. Pastorius Dániel Ferenc 1683-ban néhány német családdal ki is jött és Philadelphia közelében telepedett le, telepének a Germanopolis vagy Germantown nevet adván. Pastorius, akire az amerikai németek - még pedig nem ok nélkül - igen büszkék, több levelet és tudósítást írt haza atyjának és másoknak, amelyek Frankfurtban 1700-ban könyvalakban is megjelentek. (E könyv címe: Umständige Geographische Beschreibung Der zu Allerletz erfundenen Provintz Pennsylvaniae, In denen End-Gräntzen Americae In der West-Welt gelegen, durch Franciscum Danielem Pastorium, J. V. Lic. und Friedens-Richtern daselbsten. Worbey angehenckt sind einige notable Begebenheiten und Bericht-Schreiben an dessen Herrn Vattern, Melchiorem Adamum Pastorium, und andere gute Freunde.
- Frankfurt und Leipzig. Zu finden bey Andreas Otto. 1700. XII 140 lap. E könyv ma igen ritka, de angol fordításban könnyen hozzáférhető. Angolul megjelent a Narratives of Early Pennsylvania West New Jersey and Delaware című könyvben, New York, 1912.)
Pastorius atyja Windsheimben polgármester volt, ő maga pedig a windsheimi gimnáziumba járt volt iskolába, ahol tanára a gimnázium rektora, Schumberg Tóbiás volt, akivel Amerikából is levelezett. Kitűnik a könyvből, hogy Schumberg magyar volt, s eszerint az amerikai németség egyik büszkesége műveltségének és jellemének alapját egy magyarországi embertől nyerte. Kitűnik továbbá, hogy Schumberg mellett a windsheimi gimnáziumban tutorként működött egy másik magyar, Sárosy Nándor Izsák is, aki 1695-ben Germantownba érkezett, de nem lévén megelégedve az amerikai viszonyokkal, két év múlva visszatért Európába.
1695. április 30-án Pastorius egy levelében ezt írja:
»Néhány hónap előtt több német érkezett ide, egy hét előtt pedig egy Saroschy nevű magyar (aki hosszabb ideig Schumberg úrnál tartózkodott volt), de egyikük sem hozott levelet Windsheimből ...«
A magyarok mindenhova kevés hajlandósággal bírtak a pietizmus iránt, s ezért nem csuda, hogy Sárosynak nem tetszett az amerikai német és angol quakerek között való élet. De, úgy látszik, az új világ kezdetleges állapotai sem voltak ínyére, mert 1697. május 13-án Pastorius igen éles hangú levélben óvja németországi barátait, hogy ne adjanak sok hitelt annak, amit Sárosy Amerikáról talál mondani.
»... Az a Saroschy Ferdinánd Izsák nevű magyar, aki azelőtt Schumberg úrnál lakott volt mint tutor és immár két éve barangol eme tájakon, Marylandba távozott azon szándékkal, hogy ismét Európába vitorlázzék. Ha kicsinylőleg találna ezen gyarmatokról nyilatkozni, ebbeli megjegyzéseinek nem kell teljes hitelt adni, mert sehol sem volt állandó lakhelye, nem élt semmi társulattal sem közösségben, hanem csavargásra adta magát, ami megrögzött szokássá vált benne. És, a magyarok módjára, csak alamizsnát és adományokat gyűjtött és azokat magával vitte, de megállapított ellenszolgáltatás és fizetés nélkül nem akart apostoli prédikátor lenni, ami az isteni gondviselésben való bizalom hiányára vall.«
Hogy Sárosy tényleg oly távol állott-e a papi hivatás magaslatától, vagy Pastoriusból csak a faji elfogultság vagy telepítése sikerének féltése beszélt-e, nem tudom. Lehet, hogy hazai forrásokból majd többet sikerül megtudnunk úgy Sárosyról, mint Schumbergről.
Azon reményben, hogy ezen, Magyarországon még ismeretlen adatokat lesz alkalma közzétenni, vagyok honfitársi üdvözlettel, őszinte tisztelője: Pitrány Jenő.